Ebben a szócikkben a mandarin, illetve kantoni nyelvű szavak nemzetközi, illetve magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Makuát(Maguát) viselő mandzsu Pierre-Louis Delaval festményén
A makua(magua) (egyszerűsített kínai: 马褂, hagyományos kínai: 馬褂, pinjin: magua; mandzsu: ᠣᠯᠪᠣolbo) a kínaiCsing-dinasztia(Qing-dinasztia) (1644–1911) idejében használatos férfi felsőruha, melyet a tunikaszerű mansi csangsan(manshi changshan) (滿式長衫) felett viseltek. A makua(magua) derékig ér, elől öt gomb kapcsolja össze, ujjai kissé rövidek és szélesek. Számos változata létezett: ujjatlan (单; san(shan)), kapcsos (夹; csia(jia)), bőr (皮; pi), pamut (纱; sa(sha)), steppelt (棉; mien(mian)) s egyebek. A Csing(Qing)Sun-cse császár(Shunzhi császár) (u. 1643-1661) uralkodásától Kang-hszi császár(Kangxi császár) (u. 1661-1722) idejéig Kína-szerte a mandzsuk hordták,[1] amikortól is az egész Csing(Qing) Kínában népszerűvé vált.
A ruhadarab neve szó szerint „lovaglókabát”-ot jelent, s eredetileg egyszerű, felöltőszerű viselet volt, melyet azért hordtak, hogy lovaglás és egyéb mindennapi tevékenységek során a csangsan(changshan)t megóvják. Idővel a makua(magua) maga is egyre kifinomultabbá lett, s a tisztviselők számára egyenruháik integráns részévé vált; egyik változata, a császári sárga köpeny az adott személy császári felhatalmazását jelezte.
A makua(magua) a basalm-köpeny (鳳仙裝, fenghszien csuang(fèngxiān zhuāng))[2][3] és az állógalléros tangcsuang(tangzhuang) elődje.
A makua(magua) a kínai kultúrában
A tucsia kisebbség
A tucsiák népe a Kína által hivatalosan elismert ötvenhat etnikai kisebbség egyike. Mind a férfiak, mind a nők elsősorban szoknya- s kabátszerű ruhadarabokat hordanak, főleg fekete és kék színekben járnak. Az 1730-as évektől kezdve mind a férfiak, mind a nők nemüket jobban megkülönböztető viseletet kezdtek hordani.[4] A középen elől gombolódó makuát(maguát) a férfiak hosszú kék köpeny felett viselik. Színe ünnepélyes ruhadarab esetén fekete, köznapi viseletben lehet vörös, zöld vagy szürke, elütő színű, gyakran fehér, széles nadrággal. Szerszámok vagy más tárgyak magukkal hordásához a férfiak derekukra szalagot kötöttek, s fehér vagy fekete turbánt viseltek. A nők baloldalt gombolódó, széles és rövid ujjú, az ujjszéleknél és a gallérnál díszített hosszú köpenyt viseltek, melyet piros és fekete kockás, virágokkal és egyék motívumokkal hímzett selyemszoknyával (pafu locsün(bafu luoqun)), „nyolcszéles szoknya”) egészítettek ki.[4]
A makua(magua) a társadalmi státuszt is jelezte, s a férfiak igyekeztek minél többet átemelni a többségi han kínai ruhaviselési etikettből. A makuát gyakran viselték együtt szőrmekabáttal, selyemköpennyel és fejre simuló fejfedővel. Az 1950-es évek elejére azonban véget ért ezen öltözködési stílus népszerűsége.
Egyéb változatok
A burmai taikpon
U Thant gallértalan ing felé húzott taikponban.Taikpont viselő burmai politikusok.
A taikpon eingyi (တိုက်ပုံအင်္ကျီ), a burmai férfiak hagyományos felsőruházata a makua(magua) leszármazottja.[5] Viselete a Konbaung-dinasztia (1752-1885) kései szakaszában terjedt el,[6] s a gyarmati időkben vált a a hagyományos alkalmi öltözet kötelező darabjává.
A magodzsa, a hagyományos koreai öltözékkel, a hanbokkal együtt viselt hosszú felöltőszerű kabát a makua(magua) leszármazottja, melyet a koreaiak azután ismertek meg, hogy Hungszon Tevongun, Kodzsong koreai császár apja 1887-ben visszatért mandzsúriai politikai száműzetéséből.[7][8]
↑Cheng, Hong-sheng (2008), "The Qipao, the Western Dress, and the Taiwanese Shan: Images from 100 Years of Taiwanese Clothing", in Jiang, Yajoo, Inter-Asia Cultural Studies, vol. 9, Abingdon: Routledge.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Magua (clothing) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
