Magellán-harkály

Magellán-harkály
Hím példány
Hím példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Megapicini
Nem: Campephilus
G. R. Gray, 1840
Faj: C. magellanicus
Tudományos név
Campephilus magellanicus
(King, 1828)
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Magellán-harkály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Magellán-harkály témájú médiaállományokat és Magellán-harkály témájú kategóriát.

A Magellán-harkály (Campephilus magellanicus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

Argentína és Chile területén honos, az Andok déli lejtőin.

Megjelenése

A Magellán-harkály az egyik legnagyobb és legimpozánsabb harkály. A hím feje piros, a tojó feje fekete színű. Idejének túlnyomó részében függőleges testhelyzetben a fatörzseken kopácsol. Ennek megfelelően fejlődött ki teste is. Hogy megkapaszkodhasson a fakéregben, rövid lábán az ujjak hegyes, erős karmokban végződnek. Merev farktollai révén képes támaszkodni a törzseken. Testhossza 45 centiméter.[2] A hím testtömege 312-363 gramm, a tojó testtömege 276-312 gramm.

A hím
A tojó

Életmódja

A Magellán-harkály a hegyes, egyenes csőrét vésőként használva addig vájja a fakérget, míg eléri a rovarlárvák kéreg alatti járatait. Hosszú, szigonyszerű nyelvével átszúrja és csőréhez emeli a lárvát.

Természetvédelmi állapota

Még nem veszélyeztetett faj, de az ember egyre többet vág ki azokból a fákból, melyeken szívesen fészkel.

Jegyzetek

Források