Elnevezése a római korból, a latinTrajectum Ad Mosam vagy Mosae Trajectum (Mosa-átkelő) névből származik utalva a rómaiak által Augustus császár idején épített hídjára.
Stratégiai szerepe miatt többször gazdát cserélt. 1632-ben Frederik Hendrik orániai herceg az Egyesült Tartományokhoz csatolta, majd Maastrichtban hatalmas erődrendszert építettek ki (l. fenti kép). Ezt az erődöt ostromolta sikeresen Vauban hadmérnök segítségével 1673-ban XIV. Lajos francia király; e harcokban hunyt el a Dumas hősét ihlető d’Artagnan gróf, akinek szobra ma is látható a várfal maradványainál. A város elesett, de a nijmegeni béke (1678) után visszakerült Hollandiához. 1748-ban rövid időre ismét franciák szállták meg az Osztrák örökösödési háború során. 1794 és 1815 között a Francia Birodalom része volt, majd a frissen alakult Limburg tartomány székhelye lett. 1830-ban, Belgium különválásakor is megőrizte hűségét a Holland Királysághoz, annak ellenére, hogy Limburg nagy része belga befolyás alá került. Nagyhatalmi döntések eredményeképpen Limburg kettészakadt, keleti része holland maradt, bár Maastricht Belgium földrajzi és kulturális közelsége miatt azóta is megőrizte egyedi arculatát.
A második világháború Maastrichtot sem hagyta érintetlenül. 1940. május 10-én foglalták el a német csapatok, de 1944szeptember 14-én ez volt az első holland város, amit a szövetségesek felszabadítottak. A 20. század második felében a környék bányászata, nehézipara összeomlott, Limburg Hollandia legszegényebb tartománya lett. Mára, az oktatás fejlesztésének köszönhetően, fellendült a gazdaság, elsősorban a szolgáltatások területén. Maastricht évek óta Hollandia „legjobb városa”. Európai hírét azonban annak köszönheti, hogy itt írták alá a köznyelven róla elnevezett, az Európai Uniót létrehozó szerződést.
Nevezetességek
Miasszonyunk „A Tenger Csillaga” bazilika (Basiliek van Onze Lieve Vrouw „Sterre der Zee”) román kori erődtemplom, búcsújáróhely, 1933 óta bazilika.
Szent Szerváciusz bazilika (Sint-Servaasbasiliek) román kori bazilika
Pokol kapu (Helpoort) és a városfal maradványai
Hoge Fronten - kiterjedt 18-19. századi erődrendszer
A maastrichtiak híresek burgundi életvitelükről, a francia és belga kulinária hagyományait ötvöző konyhaművészetükről. A város népszerű a bevásárlóturisták körében.
Események
Karnevál
TEFAF - The European Fine Art Fair. Európa legnagyobb műtárgy-vására. (március)
Háztartások száma
Maastricht háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:
.svg){kind=small}
