Boksánbányától 22 km-re nyugat–északnyugatra, 143 méteres tszf-i magasságban fekszik. Síkvidéki sakktáblás település.
Nevének eredete
Nevét első, ideiglenes templomának védőszentjéről, Szent Móricról kapta. Későbbi kőtemploma Szent Márton tiszteletére épült. Hivatalos névadással keletkezett mai román nevében a német eredetű, nyelvjárási román maur ('kőműves') szó fedezhető fel.[2]
Jelentős volt kézműves ipara, 1851-ben iparosai külön egyletbe tömörültek. A 20. század elején sok legény választotta a borbélymesterséget; ekkor a környékbeliek szerint a móricföldiek már borotvával a kezükben jöttek a világra. 1941-ben hatvan kézműves műhely működött benne. 1859-től évente egy második, a 19. század végétől egy harmadik vásárt is tarthatott. Vásárai még az 1920-as években is több napi járóföldről vonzották a kereskedőket és a vásárlókat. Külterületét 1866-ban érte el a vasút. 1875-ben a község emeletes iskolaépületet emelt. Miután ugyanezen évben egy tűzvész 96 házat elemésztett és a következő években állatbetegségek és rossz termés sújtotta, a község nem volt képes tovább fizetni a tanítók bérét. Ezért 1885-ben az iskolát államosították, ettől kezdve magyar tannyelvvel működött. Talpraállásában segített, hogy 1883-ban a br. Lo Presti (Lopresthy) Árpád kivágatta a sosdiai határhoz tartozó erdeinek nagy részét, és az így keletkezett szántóföldeket a moritzfeldiek bérbe vehették.
1893-ban egy magyar nyelvű, állami óvodát is alapítottak benne. 1887-ben a temesváriMagyar Nyelvet Terjesztő Egyesület kezdeményezésére gyermekmenhelyet létesítettek a faluban. Moritz Herzog 1883-ban szikvízgyárat alapított. 1893-ban megalakult az Erste Moritzfelder Bank, 1895-ben a Moritzfelder Sparkassa,1900-ban gyógyszertára nyílt.[3] Fogadója már a 18. század vége óta működött, ezt 1907-ben Kaspar Fisch vásárolta meg, majd tánc- és olvasóteremmel, tekepályával bővítette. 1892-től egy másik fogadó is működött a településen.
1900-ban 2529 lakosából 2362 volt német, 116 magyar és 31 cseh anyanyelvű; 2480 római katolikus vallású. 65%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 11%-a beszélt magyarul. 2002-ben 1731-en lakták, közülük 1618 román, 66 német és 36 magyar nemzetiségű; 1400 ortodox, 158 pünkösdista és 140 római katolikus vallású.
Látnivalók
A falu római katolikus 1819-ben épült. Oltárképe a béna leányt meggyógyító Szent Mártont ábrázolja. Tornya 1875-ben leégett. Ekkor egy alacsony, tömzsi toronnyal helyettesítették, majd 1927-ben emelték mai tornyát.
.svg){kind=small}