PROFILPELAJAR.COM

	Lucski (Lúčky)
	Gyógyfürdő
	; Lucski zászlaja
	; Lucski zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Rózsahegyi
Rang	község
Első írásos említés	1287
Polgármester	Branislav Hrbček
Irányítószám	034 82
Körzethívószám	044
Forgalmi rendszám	RK
Testvérvárosok	Lista Úvalno
	Népesség
Teljes népesség	1651 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	84 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	596 m
Terület	21,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 20″, k. h. 19° 24′ 30″49.122222°N 19.408333°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 20″, k. h. 19° 24′ 30″49.122222°N 19.408333°E
	Lucski weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lucski témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Vámoslucska.

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucski témájú médiaállományokat.

Lucski (szlovákul Lúčky) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Fekvése

Rózsahegytől 13 km-re északkeletre, az Öreg Chocs tövében fekszik.

Története

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településének nyomait találták itt meg, de előkerültek bronzkori leletek is.

1287-ben „Luchk” alakban említik először. A 13. században a likavai uradalom része. 1625-ben 21 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta. Fürdője 1761-óta ismert amikor Turánszky Ádám első fürdőházát felépítette. Gyógyvizének híre gyorsan terjedt, 1777-ben már számos vendége volt. 1784-ben 85 házában 680 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCSKI. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Abafi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenberghez mintegy mértföldnyire, nevezetes fördőji vannak, Hocs hegye alatt; legelője elég, földgyének 2/3 része közép termékenységű, egy része pedig sovány, hatod része határjának tsak zabot, és árpát terem.”^[2]

1820 és 1824 között a fürdőt tovább bővítették. 1828-ban 103 háza volt 855 lakossal, akik juhtenyésztéssel, halászattal, tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lucski, tót falu, Liptó vmegyében, a Chocs hegye alatt, Rozenbergtől észak-keletre, 1 1/4 mfd. 825 kath., 36 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határa s erdeje nagy; legelőjén sok juhot tart, patakiban pedig rákot, pisztrangot nagy bőséggel fog. Különös hogy rákjai megfőzetvén szürke szint vesznek magokra; a mit onnan magyaráznak, hogy a nevezett patak szénsavanyas meszet viszen magával. De legnevezetesebbé teszi ezen helységet hires meleg-forrása, és fördőintézete, melly 1/2 órányira van a falutól. Fakad ez a szörnyü nagy tofa sziklákból több forrásokban, mellyek mind igen gazdagok. Vize igen tiszta, mert minden kénkőtől, azért akármelly mell kiállhatja; melegsége nem forró, hanem lágymeleg. Szembetűnő sikerrel használhatják a köszvényesek, aranyeresek, s átaljábavéve mindazon betegek, kiknek nyavalyájok az inak s más tagok gyengeségeitől származik. A vendégek befogadására nehány évek óta igen kényelmes épületeket, s fördőházakat épittetett a kamara; mellynek birtokában van mind a fördő, mind a falu.”^[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

1945 után újabb gyógyintézetekkel bővült fürdője.

Népessége

1910-ben 1418, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1710 lakosából 1700 fő szlovák volt.

2011-ben 1826 lakosából 1709 fő szlovák volt.

2021-ben 1651 lakosából 1614 (+5) szlovák, 1 (+2) magyar, 11 (+3) egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt született 1903-ban Ambró Ilona Kossuth-díjas (1955) tanítónő.

Nevezetességei

A falu felső részén található gyógyfürdője, parkjában 12 m magas vízesés zúdul alá. 32 fokos gyógyvize főként nőgyógyászati panaszok enyhítésére alkalmas.
A Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus plébániatemploma 1824-ben épült klasszicista stílusban.
A közeli Liptovská Mara (Liptói-tenger) néven is ismert Szentmáriai-víztározó strandolásra, csónakázásra, vízi sportokra kiválóan alkalmas.