PROFILPELAJAR.COM

	Liliomfi
	1954-es magyar film
	Darvas Iván a címszerepben
Rendező	Makk Károly
Alapmű	Szigligeti Ede: Liliomfi
Műfaj	filmvígjáték
Forgatókönyvíró	Bíró Yvette, Bacsó Péter, Mészöly Dezső
Főszerepben	Darvas Iván; Krencsey Marianne
Zene	Vincze Ottó
Operatőr	Pásztor István
Vágó	Boronkay Sándor
	Gyártás
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	109 perc
	Forgalmazás
Forgalmazó	Mokép; Best Hollywood (DVD)
Bemutató	1955. február 24.; 1956. május 11.
Korhatár	II. kategória (F/4578/J)
	További információk
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1954-ben készült filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Liliomfi (egyértelműsítő lap).

A Liliomfi Szigligeti Ede vígjátékából, Makk Károly rendezésében 1954-ben készített, 109 perces magyar film. 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.

...a szabadság, a játékosság és az ifjúság nevében készült, a képmutatás ellenében. Nagy leleménye a biedermeier világ megteremtése, ahogyan a Kolozsvárott játszódó Szigligeti Ede-vígjátékot idillikus badacsonyi, balatonfüredi környezetbe helyezte.

– Bacsó Péter

Történet

A 19. század elején vándorszínészek érkeznek Balatonfüredre, hogy előadják a Rómeó és Júlia című tragédiát. A társulat fiatal színésze, Liliomfi első látásra szerelmes lesz Mariskába, aki Camillával, a nevelőnőjével nézi meg az előadást. Liliomfi, az ünnepelt színész valójában Szilvay Tódor professzor unokaöccse. A professzor látogatást tesz Camillánál, mert magával akarja vinni Mariskát, aki pedig a gyámleánya, hogy férjhez adja az egyetlen örököséhez, Szilvay Gyulához.

Badacsonyban, Kányai uram vendégfogadójában nagy a sürgés-forgás, a rengeteg vendég finomabbnál finomabb ételeket fogyaszt. Gyuri pincér és Erzsi szerelmesek egymásba, Erzsi apja, a fogadós azonban nem nézi jó szemmel a kialakuló kapcsolatot. Ő az ifjabbik Schnapsot szemelte ki a lánya jövendőbeliéül. Az ide hajóval érkező Liliomfi és a („köztársaságként” működő) társulat vezéregyénisége, Szellemfi menti meg a szerelmespárt, jól lejáratva a kérőt, az itt még sosem látott bécsi fiatalembert. Közben Szilvay professzorék is ide érkeznek postakocsival. Liliomfi pincérnek öltözve (és alaposan átmaszkírozva) férkőzik a szerelmese közelébe.

Szellemfi levelet írat Liliomfival Camillának, hogy eltávolítsa őt a barátja és Mariska közeléből, a professzort meg a primadonnájuk, a Júliát játszó, kikapós Zengőbércziné közelébe csalják. Félreértések következtében Mariska hűtlennek hiszi a kedvesét, ezért nem megy el a találkozóra, Camilla kisasszony és Zengőbércziné pedig panasszal fordul Pejachevich grófhoz: szatír garázdálkodik a környéken. Szilvay Tódor eközben összefut az unokaöccsével, és a fogadó egyik szobájába zárja; a kulcsot rábízza Kányai Zsigmondra. Liliomfi (aki valójában Szilvay Gyula) azonban az ablakon keresztül megszökik, a fogadós reggel a takarító Gyurival fut össze a szobában. A gazdag filiszter unokaöccsének vélve az egri pincért, most már ő sürgeti a lánya házasságát vele.

A professzort elfogják a pandúrok, vasra verve viszik a fogadóshoz, hogy az igazolja a kilétét. Ám Kányai is kiderítette, hogy valami hiba van a kréta körül, mert Gyuri bevallotta: ő a nép egyszerű, árva gyermeke, nem rokona Szilvaynak.

Mariska csatlakozik a társulathoz, Liliomfival, Szellemfivel és többi színésszel szekereken továbbutaznak, míg Szilvay – kiszabadulván – hintón siet utánuk Camillával. A szerelmesek azonban a szabad életet, a vándorszínészetet választják a jövendő örökség és a jólét helyett.