Lilaszegélyű egyrétűtapló
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák Törzs: Bazídiumos gombák Osztály: Agaricomycetes Rend: Hymenochaetales Család: incertae sedis Nemzetség: Trichaptum
Tudományos név
Trichaptum biforme (Fr.) Ryvarden (1972)
Hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Lilaszegélyű egyrétűtapló témájú kategóriát.

A lilaszegélyű egyrétűtapló (Trichaptum biforme) Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó törzsén élő, nem ehető gombafaj.

A lilaszegélyű egyrétűtapló termőteste max. 1-7,5 cm széles és kb 3 mm vastag, alakja többé-kevésbé félkörös, kagyló vagy vese formájú. Felülete finoman szőrös vagy nagyjából sima. Fehéresen, szürkésfehéren, világosbarnásan zónázott; növekedésben levő széle gyakran halványlila. Az idősebb példányok az algáktól zöldesek lehetnek.

Alsó termőrétege pórusos. Színe fiatalon lilás vagy ibolyás, a szélei felé élénkebb árnyalatú; az idősebb példányoknál halványbarnásra fakul. A szögletes pórusok viszonylag kicsik (3-5/mm). Idősödve széleiken fogak, tüskék nőnek, néha a termőréteg nem is pórusosnak hanem tüskésnek tűnik.

Húsa fehér színű, szívós, bőrszerű. Íze és szaga nem jellegzetes.

Spórapora fehér. Spórája hengeres vagy némileg kolbászszerű, felülete sima, mérete 6-8 x 2-2,5 µm.

A többi lilás termőrétegű Trichaptum fajtól (pl. fenyő-egyrétűtapló) nagyobb termete, pórusos trámája és élőhelye különbözteti meg.

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Lombos fák elhalt, korhadó törzsén él, azok anyagát bontja. Tavasszal és nyáron növekszik, de egész évben megtalálható.

Nem ehető.

Felhasználása: Gyógyhatása nem ismert, bár kutatják antibakteriális hatásait. Vannak akik egyfajta papírlapot készítenek belőle.^[1]

• Magyarország nagygombafajainak listája

• Lilaszegélyű egyrétűtapló - Trichaptum biforme Miskolci Gombász Egyesület
• Trichaptum biforme Messiah.edu
• Trichaptum biforme MushroomExpert