Leonyid Danilovics Kucsma (ukrán betűkkel: Леонід Данилович Кучма;Csajkine, 1938. augusztus 9. –) ukrán gépészmérnök, politikus. 1992 októbere és 1993 szeptembere között Ukrajna miniszterelnöke, majd 1994–2005 között két hivatali cikluson keresztül elnök volt.
Élete
Ukrajna Csernyihivi területénekNovhorod-sziverszkiji járásában fekvő Csajkine nevű kis faluban született 1938-ban. Apja, Danilo Prokopovics Kucsma (1901–1942) erdészként dolgozott. Részt vett a második világháborúban 1942. február 7-én a Volhov folyó környékén vívott harcokban szerzett tüdősérülés következtében hunyt el Novoszelici 756. sz. tábori kórházában. Anyja, Paraszka Trohimivna Kucsma (1906–1986) kolhozmunkás volt.
Kosztobobrivban járt középiskolába. Majd a Dnyipropetrovszki Állami Egyetemen tanult, ahol 1960-ban gépészmérnöki végzettséget szerzett. Még egyetemi tanulmányai alatt belépett az SZKP-ba. Az egyetem elvégzése után a dnyipropetrovszki Juzsmas (a szovjet időkben oroszul Juzsnoje, ma Pivdenmas) munkatársa lett. 1961-ben megismerkedett, majd 1967-ben házasságot kötött Ljudmila Tumanovnával (született Ljudmila Talalajeva),Gennagyij Tumanov, a tervezőiroda főmérnökének (később középgépgyártási miniszter) nevelt lányával. Szakmai karrierje már fiatal mérnökként gyors lendületet vett. 28 éves volt, amikor kinevezték a tervezőiroda bajkonuri kísérleti telepének a műszaki vezetőjévé, egyes elemzők szerint ehhez apósa is jelentős segítséget nyújtott.[1]
38 évesen Kucsma a Juzsnyij Gépgyár kommunista pártfőnöke és az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja lett, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja 27. és 28. kongresszusának küldöttje volt. Az 1980-as évek végére Kucsma már nyíltan bírálta a kommunista pártot.
1982-ben Kucsmát kinevezték a Juzsmas általános tervezőmérnökének első helyettesévé, 1986-tól 1992-ig pedig a vállalat vezérigazgatói posztját töltötte be. 1990 és 1992 között Kucsma a Verhovna Rada (Ukrajna parlamentje) tagja volt. 1992-ben kinevezték Ukrajna miniszterelnökévé, ám egy évvel később a reformok lassú ütemére hivatkozva lemondott.
Politikai karrierje
Ukrajna elnöke (1994-2005)
Kucsma 1993 szeptemberében valójában azért mondott le az ukrán miniszterelnöki tisztségről, hogy 1994-ben induljon az elnöki posztért azzal a programmal, hogy az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok helyreállításával és a piacpárti reformok felgyorsításával fellendíti a gazdaságot. Kucsma egyértelmű győzelmet aratott Leonyid Kravcsuk hivatalban lévő elnökkel szemben, a keleti és déli ipari területek erős támogatását élvezve. Legrosszabb eredményeit az ország nyugati részén érte el.[2]
Kucsmát 1999-ben újraválasztották a második ciklusára. Ezúttal azok a területek, amelyek legutóbb a legerősebb támogatást biztosították neki, az ellenfeleire szavaztak, és azok a területek, amelyek legutóbb ellene szavaztak, az ő támogatói lettek.[3]
Kucsma elnöksége alatt bezáratta az ellenzéki lapokat, és több újságíró és politikai ellenfél, például Viacseszlav Csornovil rejtélyes körülmények között meghalt.[4][5] Szerhij Jekelcsik történész szerint Kucsma elnök kormánya szabadon alkalmazott választási csalást a 2000-es alkotmányos népszavazás és az 1999-es elnökválasztás során.[6]
↑Serhy Yekelchyk: The conflict in Ukraine: what everyone needs to know. (hely nélkül): Oxford University Press. 2015. 87. o. = What everyone needs to know, ISBN 978-0-19-023728-8 Hozzáférés: 2024. augusztus 8.
.jpg)
.svg){kind=small}
