PROFILPELAJAR.COM

	Lengyel-szakadék
	A Lengyel-szakadék bejárata
Hossz	72 m
Mélység	27 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	27 m
Tengerszint feletti magasság	209 m
Ország	Magyarország
Település	Tatabánya
Földrajzi táj	Gerecse
Típus	valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással jött létre
Barlangkataszteri szám	4630-23
	Elhelyezkedése
	Lengyel-szakadék Pozíció Tatabánya térképén
	é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 10″47.585956°N 18.419386°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 10″47.585956°N 18.419386°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel-szakadék témájú médiaállományokat.

A Lengyel-szakadék a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található látványos bejáratú barlang. Denevérek is előfordulnak járataiban.

Leírás

A Gerecse déli peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának kelet–délkeleti részén lévő Lengyel-barlangtól kb. 30 m-re van korláttal körülkerített és függőleges tengelyirányú bejárata. Sík terepen, erdőben helyezkedik el a természetes jellegű és szabálytalan alakú 7,5×3,5 m-es bejárat.

Szakadékszerű bejárati aknájának szélessége 3,5 m és hosszúsága 7 m. Alját szálkő talp alkotja 17,5 m mélységben. Az akna 14,5 m mélységében rövid átjáró indul a 7,5 m mély Fehér-akna tetejére. Az ennek talpáról induló szűk és zegzugos, kis letörésekkel lépcsőzetesen lefelé vezető járat a Zászló-kürtő alsó részébe érkezik. A kürtő 12 m magas és felül van egy rövid oldaljárata. Itt szép cseppkőképződmények figyelhetők meg. A kürtő aljáról vízszintesen induló 0,6–1,2 m széles, átlagosan 0,8 m magas, többször is irányt váltó járat 17 m után szűkületben ér véget.

A barlang felső triász vastagpados dachsteini mészkő ÉK–DNy, ÉNy–DK és K–Ny irányú törésvonalai mentén valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással keletkezett. Homokos-kavicsos kitöltése alapján később víznyelőként is működhetett rövid ideig. Levegőjének hőmérséklete átlagosan 7 °C körüli, de még alsó részében is 4–9 °C között változik. Ez a téli időszakban létrejövő rendkívül erőteljes behúzó légáramlás miatt van. A levegő szén-dioxid tartalma nyáron és ősszel megközelíti az 5 tf %-ot. Nagyobb csapadék esetén erőteljes csepegések és csorgások indulnak el. A Zászlós-kürtő alján és a végponti járatban nagyobb pocsolyák is keletkeznek.

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Lengyel-szakadékban denevér-megfigyeléseket, amelyek során 2 denevérfaj; kis patkósdenevér és horgasszőrű denevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján kis faj- és egyedszámú alkalmi téli denevér-szálláshelynek tekinthető.

1979-ben volt először Lengyel-szakadéknak nevezve a barlang az irodalmában. A lengyel szó a közelében lévő Lengyel-barlang miatt került nevébe. Előfordul a barlang az irodalmában II.sz. akna (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz. aknája (Juhász 2007), A Lengyel-barlang II.sz aknája (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz.aknája (Székely 1994) és Szakadék-barlang (Lendvay 1979) neveken is.

Kutatástörténet

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évi évfolyamában megjelent, Bathó Norbert által írt tanulmányban szerepel a Lengyel-szakadék Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a nyolcadik szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a nyolcadik szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1967. évi évfolyamában napvilágot látott, Lendvay Ákos által írt publikáció szerint a Lengyel-barlang bejárata közelében van két másik kutatóhely az I. és II. számú akna. Az I. akna a Lengyel-barlangtól 80 m-re, a II. akna 170 m-re helyezkedik el. Mindkettő nagyon omladékos, veszélyes munkahely, de a Lengyel-barlang levegőcseréje szempontjából nagyon fontos 2. esetleg 3. bejáratot valószínűleg ezekből az aknákból lehet feltárni.

Az 1974. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent közleményben az van írva, hogy a Fényes Elek Barlangkutató Csoport 1974. április 8-tól 14-ig a Lengyel-barlang környékén dolgozott. (A Lendvay Ákos által 1979-ben írt kéziratban meg van említve, hogy a publikációnak ez a része a Lengyel-szakadékra vonatkozik.) Az MKBT Beszámoló 1975 első félévi kötetében kiadott csoportjelentés szerint a Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály 1974-ben bontotta a Lengyel-barlang 1. és 2. számú aknáit, de az omladék között csak 2–3 m-rel sikerült mélyebbre jutniuk a szakosztály tagjainak.

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék a Lengyel-barlangtól D-re kb. 30 m-re helyezkedik el. 7–8 m hosszú, 4–5 m széles és 2,5 m magas barlangterem felszakadás. Az aljára hullott köveket a szakosztály nagyrészt kitermelte. 1973 körül lehet, hogy mások is dolgoztak a barlangban. A Ny-i oldalán lefelé menő kürtőt két hatalmas sziklatömb torlaszolta el, amelyek mögé bontással jutottak a szakosztály barlangkutatói. 4–5 m hosszúságig bontottak ki a tagok egy hasadékot, amely folytatódik. Biztató feltáró kutatás szempontjából. Bathó Norbert és Lendvay Ákos II.sz. akna néven is nevezték. A barlang további elnevezései A Lengyel-barlang II.sz aknája és Szakadék-barlang (Lendvay 1965).

Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készített térképen látható a 23-as számmal jelölt Lengyel-szakadék földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Lengyel-szakadéknak 4630/23. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/23 barlangkataszteri számú barlang Lengyel-szakadék néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. január 25-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér. 1987 áprilisában a csoport kutató táborozást tartott a barlangnál, de jelentős eredmény nélkül.

A Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportnak volt 1990-ben kutatási engedélye a Lengyel-szakadék kutatásához. 1992-ben a Gerecse Barlangkutató Egyesület a beszakadás környezetéből kétszer gyűjtött össze és hordott el szemetet. A beszakadásban új bontás nyomait vette észre. Valakik a mélypont omladékából nagy mennyiségű kőtörmeléket vittek fel magasabbra. Szegedi László és Polacsek Zsolt 1991-ben felmérték a barlangot, majd Polacsek Zsolt a felmérés adatainak felhasználásával megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és hosszmetszet térképét, amelyek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi évkönyvében az van írva, hogy a Lengyel-barlang környezetében 5 felszíni karsztjelenség, karsztos mélyedés van, amelyek közül fejlettség szempontjából legjelentősebb a Lengyel-szakadék. A Lengyel-szakadék valószínűleg már az ősidők óta ismert szakadéktöbör. Kb. 10 m hosszú, 4–5 m széles és 6 m mély. Alakja kis tektonikus preformáció következtében megnyúlt. Függőleges falain jól látható a kőzet rétegzettsége. A Lengyel-barlang genetikájával valószínűleg azonos a Lengyel-szakadék genetikája, de az is elképzelhető, hogy jelenlegi aktivitásával a rendszerre nyel.

Vízgyűjtő területe kicsi, kb. 50 m². A jelenlegi töbör fenékszint egy felszínig harapódzott terem beomlásával alakult ki. Feltáró kutatása bíztató. A beomlott terem hatalmas tömbjei között valószínűleg kis munkával be lehetne jutni a rendszerbe. Kitöltése, mely hatalmas kőtömbökből és behordott erdei talajból áll, a mélyebb szinteken jelentős csontleleteket tartalmazhat. Környezete jelentős fedettkarsztos térszín. Mélypontján a kövek között még kb. 2 m-t lehet lejjebb menni. A Március-barlang a Lengyel-szakadék rányelőjeként jött létre a Lengyel-szakadék keletkezése után. Vendégh Árpád szóbeli közlése alapján az 1970-es években kb. 10 m mélységig volt járható. Az évkönyvbe bekerült a két 1991-ben rajzolt térkép.

Az 1994. évi Limesben közölt, Juhász Márton által írt tanulmányban az olvasható, hogy 1987-ben a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport nem végzett jelentős kutató munkát, csak az április 3-tól április 12-ig tartott táborozáskor történtek kis bontások a Lengyel-szakadékban és a Veres-hegyi-barlangban. Az 1994. évi Limesben lévő, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék további nevei Lengyel-barlang II.sz.aknája és Szakadék-barlang. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja és irodalmi törzslapja, de térképe, fényképe és kutatási törzslapja van.

A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. január 28-i, a 2003. április 27-i, a 2003. július 30-i, a 2003. szeptember 13-i, a 2003. október 24-i és a 2003. december 30-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megfigyelte, hogy nincs a barlangban denevér.

A Juhász Márton által írt, 2007-ben megjelent publikációban az olvasható, hogy a Tatabányán lévő Lengyel-szakadék egyéb elnevezései Lengyel-barlang II.sz. aknája és Szakadék-barlang. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-23, UTM-kódja CT07D1. 62,5 m hosszú és 26 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2003. július között 18 téli, 6 tavaszi, 13 nyári és 6 őszi (összesen 43) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül egyik sem volt pozitív. Az ellenőrzések 2003 szeptemberétől havonta történtek. Ekkor a 10 téli, 10 tavaszi, 9 nyári és 11 őszi (összesen 40) ellenőrzés közül 4 téli, 2 tavaszi és 2 őszi (összesen 8) volt eredményes.

Dátum	Rhin. hip.	Myo. nat.	Indet sp.
2004. február 1.	1	–	–
2004. március 13.	–	2	–
2004. november 28.	–	1	–
2005. január 9.	–	–	1
2005. március 13.	–	–	1
2005. december 31.	1	–	–
2006. január 22.	1	–	–
2006. október 23.	1	–	–

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület által a Zászlós-kürtő aljáról gyűjtött üledékminták iszapolási maradéka tartalmazott kevés csontot is. Az anyagból Kordos László jelzett fajra nem határozott holocén denevérmaradványokat is. A barlang nyitott és szabadon látogatható, ennek ellenére, jellegéből adódóan nem veszélyezteti számottevő emberi zavarás. Beavatkozás, védelmi intézkedés jelenleg nem szükséges. A barlangban végzett denevér-megfigyelésekkel kapcsolatos irodalom Juhász Márton 3 kéziratából és Kordos László 1 kéziratából áll.

2009. július 13-án, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútjának résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén. Ekkor a résztvevők megtekintették a Lengyel-szakadék látványos bejárati aknáját. 2015-ben a Polacsek Zsolt által vezetett csoport nem végzett feltáró munkát a barlangban, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park KEOP projektjén belül a csoport a barlangbejárat köré korlátot épített és belétrázta a barlang egy részét. A munkálatok befejezésekor a barlang alkalmas lett további kutatásra, de néha itt is jelentős szén-dioxid feldúsulás figyelhető meg. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált, Juhász Mártonról szóló nekrológban meg van említve a barlang, amely Juhász Márton nélkül nem lett volna feltárva.

A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című munkában az olvasható, hogy a Polacsek Zsolt által vezetett csapatnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához, de az elmúlt években csak dokumentációs munkát végzett benne a csapat. Télen, 0 °C alatti külső léghőmérsékletnél a Lengyel-barlangba a Lengyel-szakadék kúszójárata felől friss, a szakadék aknáján át leáramló hideg levegő érkezik, melynek belépési pontja a 35 m mélyen lévő Medúza a Lengyel-barlangban. 2011 telén a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tagjai füstöt hoztak létre a Lengyel-szakadék alján és megállapították, hogy a füst 15 perc múlva a Lengyel-barlang Medúza nevű helyén érzékelhető volt. A kéziratban látható egy színes fénykép, amelyen a barlangbejáratnak és környékének egy része látható. Az összeállításba bekerült egy térképrészlet, amelyen jelölve van a barlang helye.

Denevér-megfigyelések

Denevér-megfigyelések (1986–2014)

Dátum	Rhin. hip.	Myo. nat.	Myo. myo.	Myo. dau.	Myo. bech.	Ple. aus.	Bar. bar.	Indet sp.
1986. január 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2001. január 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2001. június 23.	–	–	–	–	–	–	–	–
2002. június 23.	–	–	–	–	–	–	–	–
2002. december 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2003. január 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2003. április 27.	–	–	–	–	–	–	–	–
2003. július 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2003. szeptember 13.	–	–	–	–	–	–	–	–
2003. október 24.	–	–	–	–	–	–	–	–
2003. december 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. január 2.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. február 1.	1	–	–	–	–	–	–	–
2004. március 13.	–	2	–	–	–	–	–	–
2004. április 8.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. május 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. június 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. július 24.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. augusztus 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. szeptember 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. október 23.	–	–	–	–	–	–	–	–
2004. november 28.	–	1	–	–	–	–	–	–
2004. december 22.	–	–	–	–	–	–	–	–
2005. január 9.	–	–	–	–	–	–	–	1
2005. március 13.	–	–	–	–	–	–	–	1
2005. december 31.	1	–	–	–	–	–	–	–
2006. január 22.	1	–	–	–	–	–	–	–
2006. február 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. március 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. április 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. május 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. június 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. július 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. augusztus 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. szeptember 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. október 23.	1	–	–	–	–	–	–	–
2006. november 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2006. december 23.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. február 2.	–	–	1	4	2	–	–	–
2008. február 24.	–	–	–	–	–	1	–	–
2008. március 30.	–	–	1	–	2	–	–	–
2008. április 27.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. május 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. június 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. július 27.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. augusztus 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. szeptember 28.	–	–	–	–	–	–	–	1
2008. október 24.	–	–	–	–	–	–	–	2 tetem
2008. november 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2008. december 27.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. január 31.	–	1	–	–	–	–	–	–
2009. február 27.	–	1	–	–	–	–	–	–
2009. március 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. április 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. május 31.	–	–	–	–	–	–	–	1
2009. június 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. július 31.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. augusztus 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. szeptember 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. október 31.	–	–	–	–	–	–	–	1
2009. november 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2009. december 30.	–	1	–	–	1	–	–	–
2010. január 30.	–	1	–	–	1	–	1	–
2010. február 27.	–	1	–	–	–	–	–	1
2010. március 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. április 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. május 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. június 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. július 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. augusztus 29.	–	–	–	–	–	–	–	1
2010. szeptember 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. október 31.	–	–	–	–	–	–	–	1
2010. november 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2010. december 30.	–	–	2	–	–	–	–	–
2011. január 30.	1	–	2	–	–	–	–	–
2011. február 26.	1	–	2	–	–	–	–	–
2011. március 27.	–	–	2	–	–	–	–	–
2011. április 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. május 27.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. június 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. július 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. augusztus 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. szeptember 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. október 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2011. november 28.	2	–	–	–	–	–	–	–
2011. december 31.	2	–	1	–	–	–	–	–
2012. január 27.	1	–	1	–	–	–	–	–
2012. február 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. március 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. április 28.	2	–	–	–	–	–	–	–
2012. május 27.	1	–	–	–	–	–	–	–
2012. június 30.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. július 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. augusztus 26.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. szeptember 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. október 28.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. november 25.	–	–	–	–	–	–	–	–
2012. december 29.	2	–	–	–	–	–	–	–
2013. január 2.	–	–	–	–	–	–	–	–
2013. március 3.	–	–	–	–	–	–	–	1 tetem
2013. március 31.	–	–	–	–	–	–	–	–
2013. június 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2013. szeptember 29.	–	–	–	–	–	–	–	–
2013. október 27.	–	–	–	–	–	–	–	–
2014. február 9.	–	–	2	–	–	–	–	–
2014. február 15.	–	–	–	–	–	–	–	–
2014. július 1.	–	–	–	–	–	–	–	–