A Körmendi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Körmend. Területe 614,53 km², népessége 26 865 fő, népsűrűsége pedig 44 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Körmend és Őriszentpéter) és 44 község tartozott hozzá.
A Körmendi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Körmend volt. Elnevezése a trianoni békeszerződést követő közigazgatási rendezéstől (1920) az 1950-es járásrendezésig Körmend–németújvári járás volt.
Települései
| Település |
Rang
(2013. július 15.) |
Közös hivatal |
Kistérség
(2013. január 1.) |
Népesség
(2013. január 1.) |
Terület
(km²)
|
| Körmend |
járásszékhely város |
Körmend |
Körmendi |
11 694 |
52,79
|
| Őriszentpéter |
város |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
1 189 |
33,56
|
| Bajánsenye |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
493 |
21,85
|
| Csákánydoroszló |
község |
Körmend |
Körmendi |
1 780 |
26,61
|
| Daraboshegy |
község |
Nádasd |
Körmendi |
93 |
4,59
|
| Döbörhegy |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
134 |
11,75
|
| Döröske |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
84 |
4,4
|
| Egyházashollós |
község |
Egyházasrádóc |
Körmendi |
546 |
19,04
|
| Egyházasrádóc |
község |
Egyházasrádóc |
Körmendi |
1 315 |
24,79
|
| Felsőjánosfa |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
187 |
3,06
|
| Felsőmarác |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
233 |
17,44
|
| Halastó |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
87 |
5,65
|
| Halogy |
község |
Nádasd |
Körmendi |
265 |
7,05
|
| Harasztifalu |
község |
Vasalja |
Körmendi |
152 |
7,89
|
| Hegyháthodász |
község |
Nádasd |
Körmendi |
160 |
8,08
|
| Hegyhátsál |
község |
Nádasd |
Körmendi |
156 |
4,58
|
| Hegyhátszentjakab |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
264 |
9,47
|
| Hegyhátszentmárton |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
65 |
12,74
|
| Ispánk |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
104 |
6,92
|
| Ivánc |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
694 |
17,14
|
| Katafa |
község |
Nádasd |
Körmendi |
359 |
4,81
|
| Kemestaródfa |
község |
Vasalja |
Körmendi |
210 |
6,35
|
| Kercaszomor |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
203 |
12,87
|
| Kerkáskápolna |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
83 |
9,2
|
| Kisrákos |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
203 |
11,06
|
| Magyarnádalja |
község |
Vasalja |
Körmendi |
216 |
3,85
|
| Magyarszecsőd |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
440 |
11,26
|
| Magyarszombatfa |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
262 |
15,94
|
| Molnaszecsőd |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
419 |
11,69
|
| Nádasd |
község |
Nádasd |
Körmendi |
1 332 |
35,6
|
| Nagykölked |
község |
Vasalja |
Körmendi |
155 |
9,78
|
| Nagymizdó |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
114 |
6,76
|
| Nagyrákos |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
260 |
16,11
|
| Nemesrempehollós |
község |
Egyházasrádóc |
Körmendi |
303 |
12,05
|
| Őrimagyarósd |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
224 |
12,29
|
| Pankasz |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
460 |
9,27
|
| Pinkamindszent |
község |
Vasalja |
Körmendi |
164 |
11,01
|
| Rádóckölked |
község |
Vasalja |
Körmendi |
270 |
18,95
|
| Szaknyér |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
49 |
2,93
|
| Szalafő |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
198 |
27,37
|
| Szarvaskend |
község |
Molnaszecsőd |
Körmendi |
208 |
10,34
|
| Szatta |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
75 |
6,01
|
| Szőce |
község |
Nádasd |
Őriszentpéteri |
320 |
18,71
|
| Vasalja |
község |
Vasalja |
Körmendi |
311 |
11,24
|
| Velemér |
község |
Őriszentpéter |
Őriszentpéteri |
77 |
9,55
|
| Viszák |
község |
Ivánc |
Őriszentpéteri |
255 |
10,13
|
Története
A trianoni békeszerződés, illetve a határ kiigazításáról szóló 1922-es osztrák-magyar megállapodás nyomán Ausztriához került Lovászad, Karácsfa, Németbükkös, Nagysároslak és Pinkakertes, melyek ma a Németújvári járáshoz tartoznak. Mivel ugyanekkor a Németújvári járás egyetlen község (Nemesmedves) kivételével Ausztriához került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Körmend–németújvári járás néven.
Ez az elnevezés az 1950-es járásrendezésig volt érvényben, amikor ismét a székhelyéről nevezték el, ettől kezdve tehát megszűnéséig Körmendi járás volt a neve.
Területe a trianont követő összevonás után két alkalommal változott jelentősen. 1969. július 1-jén a megszűnő Vasvári járás néhány községét, valamint a szintén megszűnő Szentgotthárdi járás teljes területét csatolták ide. 1978. december 31-én pedig a járás székhelye, Körmend városi rangot kapott, ezzel kivált a járás területéből.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Körmendi is. Ekkor községei közül Szentgotthárd városi rangot kapott, a többi pedig a Körmendi és a Szentgotthárdi városkörnyéket alkotta a továbbiakban (mely utóbbi a korábbi Szentgotthárdi járásnál jóval kisebb területű lett) , illetve a korábban a Vasvári járástól idecsatolt három község a Vasvári nagyközségkörnyékhez került.
Történeti adatai
A trianoni békeszerződés előtt keletről a Vasvári járás, délkeletről Zala vármegye, nyugatról a Szentgotthárdi és a Németújvári járás, északról a szombathelyi járás határolta. Trianon után nyugaton a Németújvári járás helyét Ausztria vette át, mivel pedig 1969-ben bekebelezte a Szentgotthárdi járást, ezért ettől kezdve délnyugaton Jugoszláviával is szomszédos lett.
Legfontosabb folyója a Rába.
Területe az 1910 körül mintegy 522 km², népessége 35 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1983-ban területe mintegy 855 km², népessége 37 ezer fő volt.
Külső hivatkozások
Források
