Kállai Éva

Kállai Éva
Sírja a Kerepesi úti temetőben
Sírja a Kerepesi úti temetőben
Született1917. március 31.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1957. április 14. (40 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzántó Miklós
(h. 1946–1957)
Foglalkozása
  • politikus
  • politikai aktivista
Tisztségepárttitkár (1940-es évek – , Budapest XI. kerülete)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Kállai Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Temetése 1957. április 18-án

Kállai Éva (Budapest, 1917. március 31. – Budapest, Erzsébetváros, 1957. április 14.)[3] tisztviselő, XI. kerületi párttitkár, később a Budapesti Pártbizottság munkatársa, aki Köztársaság téri pártház ostromában szerzett sérülésébe halt bele.

Életrajz

Kállai Sámuel (1877–1937) kalapossegéd és Bán Netti (Etelka) lánya.[4] Tizenöt évesen egy nagykereskedésben kezdett dolgozni, kifutói, eladói és irodai teendőket látott el. Bátyja esztergályos volt a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben, 1936 őszén ő vitte el húgát a vasas szakszervezet ifjúsági csoportjába. Kállai Éva itt kapcsolódott be a mozgalomba, ezután pedig belépett az Országos Ifjúsági Bizottságba (OIB).

Egy ideig Ságvári Endre munkatársa volt, 1942-től vezette az OIB-t. Pest környékén szervezkedett, Felsőgallán a bányászifjúságot tanította, megismerkedett a proletárréteg életével. 1942 júniusában tartóztatták le, három hetet töltött vizsgálati fogságban az Andrássy-laktanyában, ahol ütlegeléssel próbálták vallomástételre bírni. A gyötrelmek hatására rosszul lett, orvost hívtak hozzá, aki injekciót adott neki, ám a hatása elmaradt. Később letakarták csomagolópapírral, mert halottnak hitték. A hadbíróság 14 hónapra ítélte, melyből tíz hónapot a nagykanizsai internáló táborban töltött, később pedig a Conti utcai börtönben raboskodott.

Szabadulása után 1944. március 22-én tagja lett az illegális KMP-nek, a sajtó munkatársaként dolgozott. 1945-től a VIII. kerületi pártbizottságnál tevékenykedett mint irodavezető, később a Magyar Dolgozók Pártja Budapest XI. kerületi pártbizottságának első titkára lett. 1940-től több évet is börtönben töltött, 1951 és 1953 között pártiskolai igazgatóként működött. 1946-ban házasságot kötött Szántó Miklóssal.

1954 végén nevezték ki az MDP Budapesti Pártbizottság információs csoportjának a vezetőjévé. Az 1956-os forradalom során mindvégig a Köztársaság téri pártházban tartózkodott, csupán egyszer ment haza október 23-a után, hogy láthassa gyermekeit. 1956. október 30-án akkor ugrott le a pártház második emeleti ablakából, amikor a felkelők a folyosón egyre közeledtek szobájához. Hathavi szenvedés után hunyt el. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.[5]

Emlékezete

Trükkösen átfestett utcanévtábla Solymáron – még kiolvasható az 1990-ben eltörölt név is
  • Budapest VIII. kerületében utca viselte a nevét 1975-től 1991-ig (ma: Alföldi utca).
  • Budaörsön utca viselte a nevét (ma: Stefánia utca).
  • Solymár kerekhegyi településrészén 1990-ig viselte utca a nevét (ma: Kölcsey utca).
  • 1996-ig gimnázium és egészségügyi szakközépiskola viselte a nevét Veszprémben.[6]
  • 2010-ig Mosonmagyaróváron utca viselte a nevét.
  • 2013-ig Tiszaföldváron utca viselte a nevét (ma: Major Mihály út).
  • Utca viseli a nevét Papkeszin[7]
  • Utca viseli a nevét Balinka-Mecsértelepen.
  • Korábban a budapesti Szemere utcai általános iskola 600. számú,[8] a békéscsabai Conrado Benitez Általános Iskola 4402. sz., az Apostagi Nagy Lajos Általános Iskola, a mezőtúri Kossuth úti Általános Iskola 3428-as sz., Szolnokon a Délibáb úti Általános Iskola 4580-as sz.,valamint a zalaegerszegi Pais Dezső Általános Iskola 1604-es számú úttörőcsapatának névadója is volt.
  • Budapest XIV ker. Dózsa György út 32 sz. alatt Egészségügyi szakközép- és szakiskola viselte a nevét a hetvenes években.[9]
  • A pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezet női kertészeti szocialista brigádja viselte a nevét.[10]

Források

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Kállai Éva[halott link]
  • Történelmi tár
  • Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003
  • Szántó Miklós: Életutam hét rendszerváltáson át; Glória, Budapest, 2006
  • Küzdtünk híven. Koltói Anna, Geisler Eta, Kállai Éva élete és politikai pályája; szöveg Komáromi Magda, Vida Sándor, Kővágó Sarolta; ILV Ságvári Könyvszerkesztőség, Budapest, 1980

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07248.htm, Kállai Éva, 2017. október 9.
  2. ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 622/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 763/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  5. ↑ Fotó. [2013. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  6. ↑ Katolikus lexikon. [2013. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  7. ↑ Papkeszi - Térkép. www.iranymagyarorszag.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  8. ↑ Úttörőcsapatok Magyarországon. www.gekarma.x3.hu. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  9. ↑ Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskola. 109.hu. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 22.)
  10. ↑ Fejér Megyei Hírlap, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 10.)