Ez a szócikk a Budapest VIII. kerületében található térről szól. Hasonló címmel lásd még: II. János Pál pápa tér (egyértelműsítő lap).

II. János Pál pápa tér
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest VIII. kerülete
Névadó	II. János Pál pápa
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
II. János Pál pápa tér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 04′ 38″47.495, 19.077247.495000°N 19.077200°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 04′ 38″47.495, 19.077247.495000°N 19.077200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz II. János Pál pápa tér témájú médiaállományokat.

A II. János Pál pápa tér (korábban Köztársaság tér) Budapest VIII. kerületében, a Fiumei út – Népszínház utca – Rákóczi út közötti városrész közepén, a Népszínháznegyedben terül el.

A terület legkorábbi említésekor, a 18. század második felében egy nagy, a mai Teleki térrel összefüggő állatvásártér részeként volt ismert. A 19. század második feléig neve több változatban is előfordult a forrásokban, többnyire németül, ezek az elnevezések funkciójára utaltak: Heu Markt (Széna piac); Bauer Markt (Paraszt piac); Markt Platz (Piactér), illetve Lóvásár. 1873-tól, Budapest főváros egyesítésétől Új Vásár tér néven szerepelt a térképeken.

1855-1956 között itt létesült Pest első gázgyára, amelynek emlékét a térbe torkolló Légszesz utca neve őrizte meg, és helyén ma is a Nemzeti Közművek egyik központja van A Triesti Általános Osztrák Gáztársulat hozta létre ezt az üzemet világítógáz gyártására a belváros közvilágítása számára. E gyár révén vált a környék a korai munkásmozgalom egyik központjává. Itt volt az első nyilvános fővárosi munkásgyűlés 1869. augusztus 22-én, aminek során az Általános Munkásegylet szervezésében, Táncsics Mihály támogatásával a munkások tiltakoztak a lakbéruzsora ellen, követelték az általános választójog bevezetését, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, valamint az állandó hadsereg megszüntetését.

1902-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Tisza Kálmán nevét adta a térnek. 1918. november 1-jén az őszirózsás forradalom győzelme alkalmából tömeggyűlést rendeztek itt, amelynek során központi szerepet kapott a szocialista köztársaság követelése. Ennek emlékére kapta 1946-ban a Köztársaság tér nevet, amit egészen 2011-ig megőrzött. A 2010-es kormányváltás utáni közterület-átnevezések során, 2011-ben a tér II. János Pál pápa nevét kapta.

• A tér leghatalmasabb épülete az Erkel Színház, ami 1911-ben épült Népopera néven. 1919 nyarán itt ült össze a Magyarországi Tanácsköztársaság parlamentként funkcionáló szerve, a Tanácsok Országos Gyűlése.
• Történelmi szempontból a tér legnevezetesebb épülete a tér 25. és 27. számú, eredetileg eklektikus lakóházaiból 1940-ben a Volksbund, a második világháború után 1945-ben a Magyar Kommunista Párt, 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja, az 1956-os forradalom után a Magyar Szocialista Munkáspárt, a rendszerváltást követően pedig a Magyar Szocialista Párt részére kijelölt központi irodaépület.^[1] Az 1956-os ostrom célpontja volt. 2006 óta üresen és romosan áll, azóta pusztul.
• AZ OTI-házak (14.-15-16.) a három 8-8 emeletes lakóház. 1934-ben épült Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) lakóház-csoportja fontos szerepet tölt be a budapesti építészettörténetben: a sávos beépítés első, és a ’40-es évek közepéig egyedinek tekinthető példája egy modern acélszerkezetes tégla épület. Az épülettömb közel kilencven éves története során számos hírességnek adott otthont. Ahogyan arról a 16. szám alatti épülettömb falán elhelyezett emléktábla is megemlékezik.
• A 20. házszámú épület a Főgáz Zrt. modern központja (volt Józsefvárosi Gázgyár).
• II. János Pál pápa tér metróállomás

• A tér tágabb környéke Mándy Iván számos művének lett a színtere.
• Felbukkan a tér, több jelenet helyszíneként Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében is.

• ↑ Tulipán: Tulipán Éva: Ostrom 1956-ban: A Köztársaság tér emlékezete. Budapest: Jaffa. 2014. ISBN 978-615-5418-92-1  
• A Köztársaság tér históriája

• Budapest parkjainak listája