Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban. Verbász községhez tartozik.
Fekvése
Verbásztól 8 km-re délnyugatra, Torzsa keleti szomszédjában fekszik.
Története
Kucora, Kuczora nevét 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében, 18 adózó házzal.
1715-ben, a török hódoltság után, csak öt adófizető volt itt, de 1717-ben már 300 forint adót fizetett a falu.
1763. májusában Ferenc József de Redl bácskai adminisztrátor[2] a Bécsi Udvarnak jelentette, hogy, Keresztúrról Kiss Péter szabadost bízta meg azzal, hogy a felső magyar vármegyékből 150 görögkatolikus ruszin családot gyűjtsön és hozzon le Kuczorára, a falu gyarapítására, akik a könnyebb megélhetés miatt Sztub pusztát is megkapták.
1765-ben 41, 1767-ben 42 család telepedett itt le.
Kuczora régi pecsétje 1771-ből maradt fenn. A római katolikus plébániát 1815-ben szervezték; a Mindenszentekről elnevezett temploma 1859-ben épült. Az evangélikus anyaegyház 1811-ben alakult, templomuk 1861-ben épült. A katolikus templom 1792-ben, a református imaház pedig 1896-ban épült.
1910-ben 4129 lakosából 613 magyar, 1022 német, 2451 ruszin volt. Ebből 611 római katolikus, 2467 görögkatolikus, 953 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.
A ruszinok voltak mindig abszolút többségben a településen, a németek száma pedig az 1900-as évek elejétől egészen kitelepítésükig 1000 és 1500 között mozgott. A magyarok feleannyian voltak mint a németek. Mind a három nemzet beszélte egymás nyelvét. A németek evangélikus vallásúak voltak, kitelepítésük után templomukat lerombolták. A ruszinok görögkatolikus, míg a magyarok római katolikus vallásúak, a németek helyébe telepített szerbek pedig görögkeletiek (ortodoxok).
Népesség
Demográfiai változások
Demográfiai változások
| 1948
|
1953
|
1961
|
1971
|
1981
|
1991
|
2002
|
2011
|
| 4731
|
4783
|
4881
|
4655
|
4687
|
4713
|
4663[3]
|
4348[1]
|
Etnikai összetétel
| Nemzetiség
|
Szám
|
%
|
| Ruszinok
|
2200
|
47,17
|
| Szerbek
|
1808
|
38,77
|
| Magyarok
|
352
|
7,54
|
| Montenegróiak
|
90
|
1,93
|
| Ukránok
|
49
|
1,05
|
| Horvátok
|
44
|
0,94
|
| Szlovákok
|
16
|
0,34
|
| Muzulmánok
|
15
|
0,32
|
| Cigányok
|
12
|
0,25
|
| Macedónok
|
11
|
0,23
|
| Németek
|
4
|
0,08
|
| Szlovének
|
3
|
0,06
|
| Oroszok
|
2
|
0,04
|
| Bunyevácok
|
1
|
0,02
|
| Egyéb/Ismeretlen[4]
|
Látnivalók
- Római katolikus (magyar) temploma: a plébániát 1815-ben alapították, előtte Ókér (Zmajevo) leányegyháza volt. A templom névadója Mindenszentek. A templomot 1859-ben szentelték fel, azóta többször is föl lett újítva. A templom méretei: hossza 24,5 m, szélessége 7,8 m, a hajó belmagassága 10 m, a torony magassága 29 m. Három harangja van. Az anyakönyvet 1815-óta vezetik.
- Görögkatolikus (ruszin) temploma
Képek
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Redl minden hivatalos iratot "adminisztrátor" titulussal írt alá. A magyar kamara alá tartozott. Ma úgy mondhatnánk: Redl közjegyző volt.
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
