Csúrog

Csúrog (Чуруг / Čurug)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségZsablya
Rangfalu
Irányítószám21238
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség8166 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület140,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 23″, k. h. 20° 04′ 17″45.473100°N 20.071400°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 23″, k. h. 20° 04′ 17″45.473100°N 20.071400°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csúrog témájú médiaállományokat.

Csúrog[2] (korábban Csurog, szerbül Чуруг / Čurug) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.

Fekvése

Zsablyától 10 km-re északra, Bácsföldvártól 8 km-re délre, a Tisza jobb partja mellett, a Sajkásvidék északi részén fekszik.

Története

Csúrog Árpád-kori település. Nevét már 1238-ban Churlach (Csurlak) néven említette egy oklevél, IV. Béla ekkor adományozta a fehérvári kereszteseknek a szaracénok által lakott falut vásárjövedelmeivel és Becsének tiszai révével együtt.

1254-ben Csurug néven volt említve és ekkor Henrik comesé lett, aki aztán 1289-ben András zathai várnagynak adta cserébe, ennek valkómegyei, Szilmező nevű birtokáért.

1325-ben Gerechi Gotthard özvegye a bácsi káptalan előtt Chorug, Bekuskereki és Dal nevű birtokait örökre átengedte vejének, Torhusi Miklósnak.

1332-1337. között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Churuk, majd 1338-1342. között Charug néven.

1363-ban Gerechi Gotthard Margit és Klára nevű leányai osztoztak meg Csurog, Bekuskereki és Dal nevű birtokaikon.

A karlócai béke után a település a katonai határőrvidék része kisebb módosulásokkal 1873-ig.

1910-ben 10 196 lakosából 6685 szerb, 2490 magyar és 228 német volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.

Az 1942-es „hideg napoknak” kb. 800 szerb áldozata volt.

1944. végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlása több mint 3000 magyar és német áldozatot követelt. Az egész Sajkás-vidék egész magyar lakosságát 1945. január-februárjában a hírhedt járeki vagy más koncentrációs táborokba hurcolták. Vagyonukat elkobozták, és kitiltották őket lakhelyükről.[3] Az életben hagyottakat (nők, gyerekek, öregek) a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Házaikba 1945 után boszniai kolonistákat (telepeseket) telepítettek. Ebben az évben a római katolikus templomot is lerombolták.

A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.

2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett.[4]

Népesség

A falu központjában levő park. Helyén a Szent Lajos katolikus templom állt 1948-ig

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7928 8466 9469 9336 9231 8987 8882[5] 8166[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 8200 92,32
Cigányok 284 3,19
Magyarok 90 1,01
Jugoszlávok 54 0,60
Horvátok 46 0,51
Szlovákok 24 0,27
Macedónok 11 0,12
Ukránok 7 0,07
Ruszinok 7 0,07
Montenegróiak 6 0,06
Muzulmánok 5 0,05
Németek 4 0,04
Szlovének 3 0,03
Oroszok 3 0,03
Albánok 2 0,02
Csehek 1 0,01
Románok 1 0,01
Vlachok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[6]

Jegyzetek

  1. ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
  2. ↑ Magyar névformáját lásd Vajdasági Magyar Digitális Adattár, Települések adatbázisa: Csúrog
  3. ↑ A pártvezetőség tudtával Archiválva 2018. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, hetnap.rs
  4. ↑ Eltörölték három délvidéki település magyarjainak bűnösségét. metropol.hu, 2014. november 2. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  5. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  6. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

További információk