Koszalin

Koszalin
Koszalin címere
Koszalin címere		 Koszalin zászlaja
Koszalin zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságNyugat-pomerániai
PolgármesterPiotr Jedliński
Irányítószám
  • 75-004
  • 75-016
  • 75-017
  • 75-113
  • 75-202
  • 75-238
  • 75-350
  • 75-454
  • 75-455
  • 75-606
  • 75-617
  • 75-640
  • 75-840
  • 75-847
  • 75-900
  • 75-901
  • 75-903
Körzethívószám+(48)94
RendszámZK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség105 883 fő (2021. márc. 31.)[5]
Népsűrűség1 275,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság32 m
Terület83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 11′ 25″, k. h. 16° 10′ 54″54.190278°N 16.181667°EKoordináták: é. sz. 54° 11′ 25″, k. h. 16° 10′ 54″54.190278°N 16.181667°E
Koszalin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koszalin témájú médiaállományokat.

Koszalin (németül: Köslin) az északnyugat-lengyelországi Hátsó-Pomeránia legnagyobb városa. A Balti-tenger partjától 10 km-re délre fekszik. Járási jogú város; 1999 óta a Nyugat-pomerániai vajdaság részét képező Koszalin járás székhelye.

Története

A várost 1214-ben említik először Koszalice néven. II. Bogislav pomerániai herceg egy kolostort építtetett a faluban. 1266-ban városi jogot kapott.

A várost egy tűzvész 1504-ben elpusztította. 1534-ben megjelent az lutheranizmus. 1630-ban II. Gusztáv Adolf svéd király elfoglalta a várost és 8 évig megszállva tartotta.

1718-ban a poroszok lerombolták, majd újjáépítették. 1807-ben Napóleon seregei megszállták a területet, és csak 1813-ban távoztak.

1945 februárjában a szovjet Munkás-paraszt Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. Március 4-én rövid csata során megsemmisítette a német csapatokat, s az év végén Lengyelország része lett.

1950-ben Koszalin Vajdaság székhelye lett.

Itt született Joanna Stempińska, aki 2005-2009 között Lengyelország nagykövete volt Budapesten.

Város beosztása

  • Wilkowo
  • Cmentarz
  • Północ
  • Rokosowo
  • Raduszka
  • Centrum
  • Bukowe
  • Przylesie
  • Zagórzyno

Testvértelepülések

Jegyzetek

További információk