Komnénosz N.
Komnéna N. Trapezunti N.
Guriai Fejedelemség fejedelemnéje
N. კომნენოსი
Uralkodási ideje
1460 – 1469 körül
Elődje	?
Utódja	Anna
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Komnénosz-ház
Született	1447 után Trapezunti Császárság
Elhunyt	1483 előtt (36 évesen) Guriai Fejedelemség, Grúz Királyság
Édesapja	II. (Komnénosz) Dávid trapezunti császár (1408 körül–1463)
Édesanyja	Kantakuzénosz Ilona (1420 körül–1463/5)
Házastársa	I. (Dadiani) Mamia, Guria fejedelme (?–1469 körül)
Gyermekei	Kahaber (?–1483)
A Wikimédia Commons tartalmaz Komnénosz N. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Komnénosz N. (1447 után – 1483 előtt), görögül: Ɲӽª Μεγάλη Κομνηνή της Τραπεζούντας, πριγκίπισσα της Γκούριας, grúzul: გურიის (სამთავროს) დედოფალი/თავმჯდომარე N. კომნენოსი, olaszul: N. Comnena, Principessa consorte di Guria, törökül: Guria prensesi N. Megali Komnini, latinul: N. Comnena, principissa Guriae, trapezunti császári hercegnő. Guria fejedelemnéje. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár unokája, Crispo Florencia naxoszi hercegnő elsőfokú unokatestvére és I. Katalin ciprusi királynő nagynénje,^[1] Caterino Zeno feleségének a nagynénje, valamint Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak, I. Iszmáíl perzsa sah nagyanyjának az elsőfokú unokatestvére. Ortodox keresztény vallású volt.

Apja II. Dávid (1408 körül–1463) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Ilona (1420 körül–1463/5).^[2]

Apai nagyszülei IV. Alexiosz (1382–1429) trapezunti császár és Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426).

Apai ági dédszülei III. Mánuel (1363–1417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

Apjának legidősebb nővére, Eudokia (Valenza),^[3] Nic(c)olò Crispo (1392–1450) hercegnek, a Naxoszi Hercegség régensének a felesége lett. Az ő gyerekeik voltak: II. (Crispo) Ferenc (1417–1463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (1422–1501), akinek a férje Marco Cornaro (1406–1479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (1454–1510) ciprusi királynő (ur.: 1474–1489), aki II. (Fattyú) Jakab (1438–1473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (1473–1474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá a nővérének egy másik lánya, Crispo Jolán (Violante) (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/43–1490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság IV. János lányához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről. Teodóra legidősebb lánya volt Márta, aki szintén ortodox keresztény vallású volt, ezt tükrözte a keresztény neve is, bár Halima néven számontartották, I. Iszmáíl perzsa sah anyja volt.^[4]

Apjának ifjabb nővére,Mária (1404 körül–1439) VIII. János (1392–1448) bizánci császárhoz ment feleségül, de nem születtek gyermekei.

Apja ifjabb bátyja, Sándor (?–1454/9) társcsászárként uralkodott IV. János mellett 1447/8-tól a haláláig, amelynek az időpontja bizonytalan, de még a bátyja előtt elhunyhatott, hiszen nem vált egyeduralkodóvá. Sándor felesége Gattilusio Mária (?–1461 után), I. Teodór leszboszi úr lánya volt és egy fiuk született.

• Férjétől, I. (Dadiani) Mamia (?–1469 körül), guriai fejedelemtől, 1 fiú:
  • Kahaber (?–1483), II. Kahaber néven Guria fejedelme, felesége Anna, 1 fiú

• Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
• Ganchou, Thierry. „La date de la mort du basileus Jean IV Komnènos de Trébizonde” (francia nyelven). Byzantinische Zeitschrift 2000 (93), 113–124. o. (Hozzáférés: 2020. január 23.) 
• Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
• Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2020. január 23.) 
• Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés: 2020. január 23.) 
• Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
• Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
• Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
• Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.
• Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

• Buyers, Christopher: Guria. The Gurieli Dynasty (angol nyelven). The Royal Ark. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
• Cawley, Charles: Trebizond (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
• Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 23.)

Előző ?

Guria fejedelemnéje 1460 – 1469 körül

Következő Anna