Kolozsvári járás

Kolozsvári járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeKolozs vármegye
Járási székhelyKolozsvár
Települések száma34 (1913)[1]
nagyközségek2 (1913)[1]
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1

A Kolozsvári járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Kolozsvár székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs megyében fekszik.

Fekvése

Kolozs vármegye közigazgatási térképe 1917-ből

A Kolozsvári járás Kolozs vármegye központi részén helyezkedett el, a megye északi határától a déliig húzódott. Nyugaton a Gyalui járás, északon a Szolnok-Doboka vármegye, keleten a Mocsi járás, délen Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Kolozsvár a járás délkeleti részén található.

Története

1857-ben 48 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott.[2]

1920 és 1925 között 33 településsel a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Cluj (Centrală) néven.[3] 1925-ben a járás már nem létezett, településeit szétosztották Kolozs és Torda megyék egyéb járásai között.[4]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lakossága

1910-ben 37 448 lakosa volt, ebből 24 592 görögkatolikus, 6758 református, 3616 görögkeleti, 1599 római katolikus, 664 izraelita, 133 unitárius, 67 evangélikus, 19 egyéb vallású.[5] A lakosság 73,1%-a román, 24,9%-a magyar, 0,2%-a német, 1,8%-a más anyanyelvű volt.[6]

Települései

Az 1913-as helységnévtár szerint a járást két nagyközség (Ajton és Fejérd) illetve tizenegy körjegyzőségben harminckét kisközség alkotta:[1]

körjegyzőség település lélekszám
Erdőfelek 2231
Fejérd 2462
Ajtoni kj. Ajton 2184
Rőd 1750
Apahidai kj. Apahida 1517
Kolozskara 1145
Kolozskorpád 700
Bonchidai kj. Bonchida 2357
Válaszút 1447
Felsőzsuki kj. Alsózsuk 959
Felsőzsuk 522
Nemeszsuk 804
Kajántói kj. Bodonkút 740
Kajántó 1213
Kolozsborsai kj. Bádok 530
Kolozsborsa 2333
Kolozsgyulai kj. Csomafája 485
Hosszúmacskás[7] 552
Kide 796
Kolozsgyula 784
Szentmártonmacskás[7] 260
Kolozspatai kj. Györgyfalva 2087
Kolozsbós 955
Kolozspata 772
Magyarmacskási kj. Diós 471
Magyarmacskás 517
Sólyomkői kj. Báboc 361
Borsaújfalu 936
Kolozskovácsi 578
Magyarfodorháza 683
Sólyomkő 872
Szamosfalvai kj. Dezmér 1034
Szamosfalva 1925
Szamosszentmiklós 386

Jegyzetek

  1. ↑ a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463  
  2. ↑ Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest: Heckenast. 1857. 170. o.  
  3. ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.  
  4. ↑ Nicolae Istrate: Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Românească. 1925.  
  5. ↑ Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 264. o. ISBN 9632154193  
  6. ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 372. o. ISBN 9632151046  
  7. ↑ a b A forrásban két körjegyzőségnél, a Kolozsgyulainál és a Magyarmacskásinál is szerepel.