Knapp Oszkár

Knapp Oszkár
Született	1892. január 9.[1] Budapest
Elhunyt	1970. november 14. (78 évesen)[2] Budapest IV. kerülete[2]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	László Lídia Erzsébet (h. 1919–1970)
Foglalkozása	vegyészmérnök kémikus
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1913)
Sírhelye	Megyeri temető (20. parcella)
A Wikimédia Commons tartalmaz Knapp Oszkár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Knapp Oszkár (Budapest, 1892. január 9.^[3] – Budapest, 1970. november 14.)^[4][5] vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1958).

Knapp Móric kereskedő és Baron Jeanette (1867–1946) fia.^[6] Miután 1913-ban megszerezte vegyészmérnöki diplomáját a Műegyetemen, a kőolajiparban kezdett dolgozni. 1923 és 1948 között az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. konstruktőre, majd a kísérleti laboratórium vezetője volt. 1952 és 1954 között a Híradástechnikai Kutató Intézetben működött tudományos kutatóként. Az 1950-es években rendszeresen tartott előadásokat a Mérnöki Továbbképző Intézetben, illetve Európa több országában. Munkássága jelentős mértékben járult hozzá az ipari üveg fizikai-kémiai természetének megismeréséhez. Több külföldi szaktársaság tagjául választotta, többek között a német Glastechnische Gesellschaft és a brit Society of Glass Technology. Mintegy háromszáz üvegiparral kapcsolatos közleménye jelent meg.

Felesége László Lídia Erzsébet volt, akit 1919-ben Cegléden vett nőül.

Temetése az újpesti Megyeri temetőben volt.

• A kenőanyagok (Budapest, 1923)
• A fémszínezés kézikönyve (Budapest, 1925)
• Az üveg szerkezete az oldatok törvényei alapján (Esztergom, 1927)
• Az üveg (Budapest, 1940)
• Az iparban használatos fémes anyagok (Budapest, 1950)
• Az iparban használatos nemfémes anyagok (Budapest, 1950)
• Általános műszaki segédkönyv (Budapest, 1950-1957)
• Amit az üvegről tudnunk kell (Budapest, 1951)
• Az üvegek számított fizikai és kémiai tulajdonságai (Budapest, 1952)
• Porcelán (Budapest, 1954)
• Architektur und Bauglas in Vergangenheit und Gegenwart (Halle, 1958)
• Építészet és üveg (Budapest, 1960)
• Üveges testek fizikája (Budapest, 1961)
• Építészet és építőkerámia (Budapest, 1961)
• Az öblösüveg gyártás ellenőrzése (Budapest, 1963)
• Die Beleuchtungsgläser (Budapest, 1963)
• Aktuelle Glas Fragen (Coburg, 1964)
• Üvegipari kézikönyv (Szerk. Korányi Györggyel, Debrecen, 1964)
• Szilikátüvegek kristályosodása (Budapest, 1964)
• Vákuumtechnikai üvegek (Budapest, 1965)
• Devitrification of silicate glasses (Budapest, 1965)
• Glasfasern (Budapest, 1966)
• Építészet és kerámia (Bretz Gyulával, Budapest, 1968)
• Glaskeramiken und Schmelzsteine (Dresden, 1972)

• Az üveg tudósa (1965. augusztus 11.) Ország-Világ, 9. évfolyam, 32. szám
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3