Klempa Sándor Károly (Graz, 1898. május 7. – Graz, 1985. december 19.) magyar katolikus pap, tanár, premontrei szerzetes, veszprémi apostoli kormányzó, majd basti címzetes püspök.[3]
Pályafutása
1916-ban érettségizett a Győri Bencés Főgimnáziumban. Ez év július 11-én, Jászóváralján belépett a premontrei rendbe. Első fogadalmát itt tette le 1917. július 11-én, örökfogadalmát pedig 1921. augusztus 15-én Csornán. Teológiai tanulmányait Jászóváralján, a budapesti Norbertinumban és Csornán végezte. 1922. augusztus 27-én szentelték pappá Győrött. 1922-ben német–francia–földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1923-ban pedig bölcsészdoktorrá avatták.
1922-től 1948-ig Keszthelyen, a premontrei gimnáziumban működött gimnáziumi tanárként.[3][4] Fontos szerepet vállalt az iskola zenei életében, valamint a cserkészcsapat megszervezésében és vezetésében. irodalomtörténeti érdeklődésének központjában a magyar, német és spanyol irodalom állt.[4] Emellett 1941–1947-ig helyettes házfőnök is volt. 1948-tól segédlelkész ugyanott.[3]
A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után a Veszprémi egyházmegye papja lett.[4] 1950-től Igalon szolgált káplánként, majd 1951-től Türjén plébánosként. 1955-től 1972-ig Zalaszentgróton volt plébános és kerületi esperes; emellett Veszprémben 1955-től irodaigazgató, 1957-től püspöki helynök.[3]
Püspöki pályafutása
1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt az állambiztonsági szolgálat emberei elfogták, kitiltották Veszprémből, és a hejcei szociális otthonba száműzték; előbb azonban kényszerítették, hogy az ügynökként is működő Klempa Sándort nevezze ki püspöki helynökké.[5] Klempa 1959-től apostoli kormányzóként irányította az egyházmegyét 1972-es lemondásáig. Ez után basti címzetes püspökké nevezték ki, és szentelte püspökké Budapesten[3] Ijjas József kalocsai érsek, Cserháti József pécsi püspök és Bánk József váci püspök segédletével.
Az egyházmegye vezetéséről való lemondása után megtartotta a zalaszentgróti plébánia vezetését. Grazban hunyt el, ott is temették el.[4]
Művei
- Kurzer Leitfaden der deutschen Literatur Geschichte. Keszthely, 1927
- Goldmark, az ember. Keszthely, 1930
- Magyar cserkészek Londonban. Jamboree emlék. Keszthely, 1930
- Goethe és a premontreiek. Keszthely, 1933
- Nagyapám. Hegenbarth Ferike emlékezései Goldmark Károlyról. Ford. és jegyz. Keszthely, 1934
- Romantikus drámák spanyol vonásai. Keszthely, 1934
- Calderon és Shakespeare. Keszthely, 1935
- A spanyol és a német dráma szellemtörténeti kapcsolatai. Keszthely, 1936
- Nyelvi szempontok az irodalom barokk köréből. Pécs, 1937
- Az eucharisztikus dráma. (Auto sacramenta) Keszthely, 1938
- A keszthelyi Festetics könyvtár. Keszthely, 1938
- A keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Győr, 1938
- Die kulturpolitischen Bestrebungen des Grafen Georg Festetics. Győr, 1939
- A keszthelyi Festetics könyvtár 1500-ig terjedő ősnyomtatványai. Keszthely, 1939
- II. József látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1940
- A spanyol barokk vallásos színműirodalma. Keszthely, 1940
- Mozart a premontreiek körében. Keszthely, 1941
- Az első keszthelyi nyomda. Pécs, 1943
- Kereszténység és tragikum. Keszthely, 1943
- Gr. Széchenyi István levelei gr. Festetics Taszilóhoz. Sopron, 1943
- Fejér György keszthelyi diákévei. Keszthely, 1944
- Gottsched és a Festetics család. Szombathely, 1944
- Lourdesi kilenced. Imafüzet; Ecclesia, Bp., 1963
Több ifjúsági operett zeneszerzője, a legismertebb a Szalay Albinnal írt Rabmadár. Cserkészoperett Pohárnok Jenő szövegére[3]
Jegyzetek
- Bishop Sándor Klempa, O. Praem., Catholic-Hierarchy (angol)
- Klempa Károly és a Keszthelyi Premontrei Gimnázium; szerk. Uzsoki András; METEM–Klempa Károly Emlékbizottság–Keszthelyi Premontrei Öregdiákok Egyesülete, Bp., 1991
