Kiss Tamás (Iván, 1936. március 19. –) okleveles építészmérnök, városépítész.[1] Szakmai pályafutása során az építészet különböző területein tervező, szervező, vezető, kutató tevékenységet végez, igazságügyi szakértő. A Belügyminisztérium nyugalmazott főtanácsosaként Veszprémben a családi szervezésű Telinfo Systems tervező munkacsoport vezető tervezője, szakíró.[2] Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma, 2021-ben gyémántdiploma adományozásával ismerte el.
A Győr-Sopron megyei Iván községben, háromgyermekes polgári családban született, édesapja kereskedő volt.[3]
Tanulmányai
Középiskolái, első munkahelyei
1950–1951: Budapest, Kossuth Lajos Közgazdasági Gimnázium
1951–1954: Sopron, Széchenyi István Reálgimnázium
1954 és 1957 között egyetemi felvételét 9-szer visszautasították.
1954-ben az ajkacsingeri szénbányában polgári/politikai rabok közt csillés segédmunkás.
1955–57-ben a MASZOBAL[4]halimbai központjában műszaki rajzoló, betanított földmérő, térképszerkesztő.
Szakképzések
1956-ban levelező-, majd 1957-től nappali tagozatos a BME (akkori nevén: ÉKME)[5] építészmérnöki karán. Ez időben a Pannónia Filmstúdió építész szakértője, illetve a VÁTI gyakornoka.
1961-ben kitűnően diplomázott. Diplomamunkája a weimari nemzetközi diplomaterv-pályázat második helyezettje volt.
Posztgraduális és egyéb képzések
Filozófia szakosító
Politikai gazdaságtan szakosító
Általános államigazgatási- valamint építésügyi szakvizsgák
Városépítés-városgazdálkodás szakmérnöki
Urbanisztikai szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)
Műemléki szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)
Közigazgatási szabadegyetemi kurzusok (előadó és hallgató)
Családi- és magánélete
1961-ben társadalmi ösztöndíjasként Zalaegerszegre került
1967-ben kötöttek házasságot, felesége Simon Ildikó (közgazdász)
1996-ban, majd felesége 2000-ben nyugdíjba vonultak; Veszprémben élnek, magántervezők
Gyermekeik: Andrea (magyar–angol tanár, belsőépítész), András (IBM szakértő, informatikus)
Szakmai pályafutása
1961–1969: Társadalmi ösztöndíjasként a Zala megyei ÁÉV-nél felelős beosztásokban sajátította el az építési szakmát.[6] 1961–1969. ZÁÉV:[7] szerkezet-előregyártó üzemvezető (1961), balatonparti építésvezető (1962), főépítésvezető (1963–64), műszaki (vállalkozási-) osztályvezető(1965), tervezési osztályvezető (1968-tól). Mellékfoglalkozásként igazságügyi szakértő, szakközépiskolai és szakiskolai oktató. Kivitelezéssel kapcsolatos szakmai publikációk, szakmai tanulmányutak (Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Jugoszlávia, Ausztria, Dánia). Az ÉVM ausztriai munkavállalását nem engedélyezte, helyette a mongóliai (Ulan Batori biokombinát) építésvezetőjének jelölte ki.
1977–1982: ÉVM ajánlással Debrecenben, a város új általános rendezési tervén dolgozik, a HAJDUTERV[8] irodavezető-főmérnöke
1982–1991: Veszprém Város Műszaki Osztályvezető-Főépítésze
1991–1992: Ajka Város Műszaki Osztályvezető-Főépítésze[9]
1993–1996: Belügyminisztérium: Min. Főtanácsos
1996-tól: nyugdíjas, a Telinfo-Systems tervező munkacsoportot vezeti
2015-től : archeologiai és turistautazások, ismeretterj. archiválások
Általa művelt szakterületek
Életrajza szerint szerencsés (szak)embernek tekinti magát, mivel választott élethivatása változatos körülményekkel, feladatokkal látta el. Ha az események úgy hozták, vagy kikényszerítették, az építészeten belül, pályamódosítás nélkül tudott témát, munkahelyet – ha kellett lakóhelyet is – váltani, esetenként „több lovat is megülni".
Építés, építőipar
Önéletírása szerint: „E vállalatnál (ZÁÉV) kezdettől felelős beosztásokban sajátítottam el az építési szakmát. Igazgatóm – jeles-diplomás szerzeményével – erőszakosan, újabb és újabb őrült igényekkel, feladatokkal hajtott előre a szakmai borotvaélen és – váljék becsületére – a ranglétrán."
Építész tervezőként tevékenysége főként – néhány ipari-, kereskedelmi, idegenforgalmi létesítmény kivételével – elsősorban a tömeges lakásépítés, lakótelep-építés különböző technológiáira (középblokk-, öntöttház-, csúszózsalus-) irányult.
Jelentősebb kivitelezési és építészeti tervezési tapasztalatok után, 1969-től tért vissza a településtervezéshez. Ez irányú tevékenysége egyúttal a tervezés, fejlesztés folyamatos módszertani útkeresése (településcsoport-tervezés, fejlesztési/rendezési folyamattervezés, az (tér)informatikai lehetőségek integrálása stb.). ÉVM megbízásra készítette el Püspökladány és körzetének kísérleti településtervét, BM megbízásra dolgozta ki a Telinfo-ver.1.0. számítógépes tervezési szoftvert, kezdeményezte a településtervezés térinformatikai eszköztárának alkalmazását (OMFB). Tervei közt kiemelt helyet foglalnak el a várossá váló településekre készített település(ÁRT)-tervei (Körmend, Lenti, Zalaszentgrót, Püspökladány, Mátészalka, Enying), továbbá városrésznyi lakótelepek (Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Debrecenben, Mátészalkán, Veszprémben), majd – 2004 után – kertvárosias lakóparkok. Szívesen emlékezik vissza a nívódíjat nyert Debrecen belvárosrehabilitáció előtervére is (1981–82).
Munkakörváltásaiból adódóan három olyan időszak emelhető ki, amikor építésigazgatási tevékenysége volt meghatározó.
Zala megyei főépítészként (1973–77) fő tevékenysége az építésigazgatás szabályozási-, rendezési tervellátására, a településfejlesztési kérdésekre, és koordinációkra, a megyei településterv-ellátására irányult[13]
Veszprém városi építési osztályvezető-főépítészként (1982-92) a mindennapi igazgatási-, nyilvántartás- és szervezetalakítási feladatok, az aktuális kiemelt fejlesztési-, rekonstrukciós munkák (színház-, vár-, megyeház-, múzeumrekonstrukciók, lakótelepi befejezések) hatósági figyelemmel kísérése és a városszerkezet fejlesztési javaslatai a jellemzők[14]
Belügyminisztériumi keretek közt (1993–96) fő tevékenységében a településügy elméleti-országos és nemzetközi szervezési és koordinációs-, jogszabály-előkészítő részterületei mellett településelméleti kérdésekZala domináltak.
Zalaegerszeg: Fiatal építészként, vállalatával részt vett a Zala-megyei népi építészeti emlékek mentésében, a Göcseji Falumúzeum épületanyagának begyűjtésében. Településtervezői munkái közben tovább kutatta a helyi építészeti emlékeket, s kezdeményezte helyi védelembe helyezésüket.
Debrecen: elkészítette a város műemlék-nyilvántartását.
Veszprém: társakkal kezdeményezte és elkészítette a megyei műemlékek számítógépes nyilvántartását; építési hatóságként irányította a veszprémi belváros-rekonstrukció munkáit; megszervezte, szakmailag, pénzügyileg irányította a Veszprémi Várnegyed kiemelt jelentőségű rekonstrukcióját.
Publikációkkal, rendezvényekkel, fotódokumentációkkal (ICOMOS-tagként) népszerűsítette a műemlékvédelem eredményeit.
Elkészítette és az Európa Tanács-hoz eljuttatta Veszprém város jelentkezési dokumentációját (a századforduló építészetének nemzetközi kutatásához).
Régészet
Zala megyei főépítészként kezdeményezte a zalalövői municipium Aelium Salla régészeti területének feltárását, védelembe helyezés, ellátta pénzügyi és szakmai szervezését.
Városi főépítészként megszervezte és irányította a Veszprémi Várnegyed előzetes- és leletmentő régészeti kutatását.
Térinformatika
A Belügyminisztérium szakmai és pénzügyi támogatásával elkészítette (informatikus társával) a „Telinfo.ver.1.1." számítógépes településrendezési rendszerprogramot (szerz. jogv.). Elvégezte kísérleti bevezetését (Ajka-Bakonygyepes, Salföld, Enying, Balatonfüred-Kéki-p. ter. rend. terveinek elkészítésekor).
Elkészítette a településtervezés számítástechnikai alkalmazásának módszertani javaslatát (BM részére)
Minisztériumi képviseletet látott el a TNP (Térinformatikai Nemzeti Project) szervezésében (OMFB), az országos digitális térképkészítési- és szabványosítási programban (OMFB_MéM), az évenkénti szolnoki térinformatikai konferenciákon, a kétévenkénti GIS-LIS nemzetközi konferenciáin.
Az előzők szakmai megalapozásához elkészítette a „Közterületek Szabályozási Kérdései" c. tanulmánytervet (OMFB).
a számítástechnika településügyi hasznosítása (BM és OMFB: TNP)[18]
EUROSTAT–KSH–BME: Műholdas területértékelési rendszer bevezetése
A településfejlődés főbb jellemzői Magyarországon – BP. 1995. BM belső dok. – KT_ARCHÍV_VeML
Gondolatok napjaink településtervezési gyakorlatáról I. rész: A településpolitikai környezet- Szubjektív megítélésben (BM felkérésére) 1992.11.25. – BM dok./ KT_ARCHÍV_VeML
A településfejlesztés és –rendezés tervezési rendszere II. rész (Szabályozási koncepció) – Vp./Budapest 1995.06. – BM felkérésre – BM dok/ KT_ARCHÍV_VeML.
Halle a. d. Saale: Műszaki Főiskola: Előadás (Veszprém belvárosrekonstrukció)
Nyugdíjas tevékenysége
Településrendezési tervezések (Vas- és Fejér megyékben)
Igazságügyi szakértés (országos hatáskörben)
Európa Tanácsi kutatások (EUROSTAT-KSH–FTI-BME): a műholdas távérzékelés közigazgatási bevezetése
OLLO-program: a londoni és soproni egyetemek által szervezett távoktatási program előadói tematika és jegyzet
Szakértő a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácsban (1997–2004)
Ritkábban épülettervezési munkák.
2010- től csak utazások archeológiai fotó- és alpesi hágótúrákra, ismeretterjesztés.[29]
Az e-közigazgatás „TELINFO"- modellje (KT 1986)
Publikációi
Néhány önállóan megjelent kivételével – többségében szakmai és hivatalos gyűjteménykötetekben találhatók. Jelentős mennyiségű szakmai és személyi dokumentumait a Veszprém Megyei Levéltár őrzi. Ismeretterjesztő fotói és írásai a Google, Panoramio, Wikipedia oldalain.
↑Diplomáját az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) építészmérnöki karán szerezte. Bejegyezve az 1893/1961 sorszámon.
↑Megyei-, városi főépítészi-, illetve belügyminisztériumi tevékenységére utal Körmendy Imrének az Építész Közlöny 2010. áprilisi számában (ISSN1789-0934), valamint a BMGE Szenátusának 2011. május 5-i aranydiploma-adományozó dokumentumának (62. o.) indokolása (ISSN0866-305X)
↑Családi és magánéletrajzi forrása: „A soproni Széchenyi István Gimnázium 1954/IV a. osztálya” című önéletrajzi gyűjtemény (CD-ROM-on), Sopron, 2006
↑A szakmai pályafutás és szaktevékenység adatforrásai:
Korai zalaegerszegi tervezői tevékenységére utalás: Szerk Kubinszky Mihály Dr: Modern Építészeti Lexikon – Budapest 1978. Műszaki K. – MÜ: 2573-k-7881.
építészet: az érintett települési önkormányzatok ép. ügyi műszaki nyilvántartásaiban
településtervezés: az Országos Területrendezési Tervtár cím szerinti köteles tervpéldányaiban (VÁTI)
egyebekben: a KT_ARCHIV_VeML (Veszprém Megyei Levéltár)-ban elhelyezett (jelenleg rendezés alatt levő) személyes és szakmai dokumentumok.
egyes publikációk: a cím mellett elhelyezett kiadási jelzők (ISBN, ISSN, folyóiratcímek stb.)
↑„...1991: július 1-jétől Ajka Városban városépítési irodavezető-főépítészként dolgoztam. A mintegy másfél éves tevékenységem fő kérdései, feladatai:
a térség ipari válsága következtében keletkezett termelési/foglalkoztatási gondok mérséklése a foglalkoztatás csökkenése miatt szükséges telephelyfogadások és a meglévők termelésben tartása,
az erőművi pernye (salak)- és a timföldgyártási vörös- és szürkeiszap-tározóinak környezetvédelmi helyzetfeltárása és problémakezelése a település általános rendezési tervének és építésügyi előírásainak felülvizsgálata, korszerűsítése során (Ajka a »Piszkos Tizenkettő« településcsoport tagja volt),
a szerzői jogvédett (TELINFO) módszer alapján települési informatikai rendszer létrehozása (a témát a BM illetékes osztályai szakmailag és anyagilag is támogatták).
az önkormányzatnál környezetvédelmi mérnök munkakör létrehozása, és szakmai együttműködés létesítése a veszprémi egyetemmel (az itt induló környezetvédelmi szak épített környezetvédelem jegyzetére javaslatot dolgozott ki),
Az önkormányzat ingatlanvagyon-felmérése, annak városfejlesztésben való hasznosítása. Szerzői jogvédett módszerét (szoftverét) kísérleti területen ténylegesen bevezették (Ajkarendek részletes rendezési tervénél).
„Az önkormányzatnál azon időben folyó politikai hatalmi küzdelmek keretei a felsorolt kezdeményezéseim megvalósítására nem sok reménnyel kecsegtettek. Ezért elfogadtam a BM településfejlesztési főosztályvezető meghívását és 1993 januárjától – nyugdíjazásomig nagy örömmel és szívesen – itt dolgoztam...." (KT_ARCHÍV_VeML)
↑Tervezett és épített kísérleti lakóépületeket, szervezett félvárosnyi lakótelep- és üzemi nagyberuházásokat, (nagykanizsai Egyesült Izzó, Kőolajipari Gépgyár, zánkai Úttörőváros, budapesti, nagykanizsai, zalaegerszegi, tapolcai és keszthelyi lakótelepek, mélyépítést, vállalatközi kooperációkat stb.). Megszervezte és három évig irányította az évi 1200 lakás kapacitású szalagrendszerű kivitelezési („SHOP") projektet. Társadalmi munkában tervezett társasházakat, Sporttelepet, stadiont, stb. Zalaegerszeg: Kísérleti lakóépület (1963–65); 2x4 lakásos (saját) társasház; Magasházak mélyalapozási rendszere (újítás, 1961-65); Badacsony–Balatonfüred (1962–63): Tátika Bisztró; Hableány Étterem; Balaton Étterem; SZOT üdülő (épületmentés); Sümeg: VOLÁN-telep (1962–63); Lenti (1964): Honvédségi lakótelep; Lenti-zajdai páncélos-bázis, Szentgál melletti rakétasiló stb.
↑Jelentősebb építészeti tervei:Zalaegerszeg: Kísérleti lakóépület (1963); Tejipari Mintabolt (1962); 2x24 lakásos vállalati társasház (1963 és 1965); ZÁÉV iroda rekonstrukciója (1964); Építők Stadionja (1964); Kertvárosi *x24 lakás (sorozat)tervei (1972); Kertvárosi *x36 lakás (sorozat)tervei 1973); Nagykanizsa: TUNGSRAM gyártócsarnok (1968); OKGT gyártócsarnok (1968); Sörgyár rekonstrukció (társtervezőkkel 1968); IV. ötéves terv lakásépítési program (2500 lakás) (sorozat)tervei és városrészi alközpont programterve (1970); Keszthely: Vásártér: magasház (1968); Húsbolt és Szolgáltató (1969); Központi kazánház (1968); ABC-üzlet (1969); Tapolca (1968–69): Központ: 3x36 lakás; Bauxittelepi ún. „Y-házak” tanulmány- és programterv (kiv.: Horváth G); Zalakaros (1969–74): Szabadtéri (strand-) fürdőépület; Lenti (1972–74): Művelődési Központ programterv; Szövetkezeti lakótelep 6x10 lakás (sorozat)tervei; Debrecen (1980): 1200 férőhelyes FICC-kemping; Hortobágy (1980): Páncéloscsata-emlékmű és környezetrendezési terv; Püspökladány (1981–82): Központ PEWA- épületek (sorozat)tervei; Hajdúböszörmény (1981–82): PEWA- épületek (sorozat)tervei; Alsóörs (1983–2005): Családi lakóépületek tervei; Saját családi ház; Szentkirályszabadja (1999): „IVE Fatelep” munkacsarnok.
Salföld ÖRT; Zártkertrendezési tervek: Lovas; Balatonrendes; Ábrahámhegy; Enying: a város általános rend. Terve; Balatonfüred: Kéki-patak menti RRT.
TELINFO Munkacsoport keretében (1999–2009):
Lepsény: Településrend. terv; Enying: Kiserdő-Lakópark terve (1999–2000); Egyes területek rt. módosítása (2000–2001). Veszprém-Gyulafirátót: Pásztor utcai lakópark terve (2007 - 2009); Sárszentmihály: Településrend. terv (2000–2003); Mátyásdomb: Településrend. terv (2001–2003).
Veszprémi Konferencia a településfejlesztés korszerűsítéséről (Bevezető előadás; Városépítés, 1986/2.)
Változások és aktualitások Veszprém Városépítészetében (Településfejlesztés 1986/2.)
↑Főbb dokumentumok: * Nemzeti beszámoló és előadása az ENSZ HABITAT bukaresti konferenciáján 1993. (nem publikálható BM dokumentum)
A települési önkormányzatok négy éve c. kötet társszerzője (a BM kiadvány, 1995) ISBN 963 8036 036
Javaslat a megalkotandó településügy törvény tartalmára és szerkezetére (BM dokumentum, 1995 – Nem publikálható)
A földügyi nyilvántartás szerepe a műszaki igazgatási tevékenységben (tankönyv a londoni és soproni egyetemeken szervezett „OLLO” c. földügyi továbbk. kurzus számára) – London/Sopron. 1996. - KT_ARCHÍV_VeML.
Véleményezés a „Veszprém Megye Területfejlesztési Stratégiája IV. kötet Koncepció" dokumentációjára – MTESZ munkabiz. Összeállítás VP. 1997. – MTESZ Irattár – KT_ARCHÍV_VeML.
Észrevételek az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezetéhez (az 1996. aug. verzióhoz) - MTESZ Veszprém Megyei Szervezete 1996. – KT_ARCHÍV_VeML
A térinformatikai rendszerek önkormányzati alkalmazásának helyi előkészítése – Előad. a GIS-LIS nemzetk. Konf. Budapest 1996 – OMFB kiadv./ KT_ARCHÍV_VeML.
↑MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Településtudományi Albizottsága
↑Térinformatikai Nemzeti Project Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
A közterületek szabályozásának egyes elvi- gyakorlati kérdései (elők. tanulm.) – OMFB kiadv. Budapest1995. – KT_Archív_VeML.
Településeink múltjából a jövő felé (Településelméleti gondolatok a településről, értelmezéséről, működéséről, fejlődéséről, fejlesztéséről) A VEAB-PAB rendezett IX. konf. előad. – VP/VEAB 1990. 11. 8–10.) A Dunántúl Településtörténete IX. Város-Mezőváros-Városiasodás k.(p.177–181.) ISBN 9637385223
Változó urbanisztika Középvárosok a reflektorfényben – Szombathely/Veszprém, 1986. KT_ARCHÍV_ VeML.
Az urbanizáció (városodás, városiasodás) jellegzetességei Veszprém megyében – Veszprém Megye Kézikönyve fejezeteként – helytelen ISBN kód: 963-9089-001-0
.jpg)
