Ez a szócikk Ajka városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Csingervölgy (egyértelműsítő lap).

Csingervölgy
Közigazgatás
Település	Ajka
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Csingervölgy témájú médiaállományokat.

Csingervölgy Ajkához tartozó terület, a város délkeleti részén fekszik.

Ajka várossá fejlődésének folyamatában kulcsfontosságú szerepe volt a Csingervölgy területén 1865-ben feltárt barnaszénnek.

Az első szénkibúvásokat a Puzdor család birtokán, Felső-Csinger területén találták meg, így tehát az első bányanyitás is itt történt. Azóta számos bánya működött a völgyben és környékén, például az ajkai szénmedencéhez tartozó Padragkúton is, ezek közül a jelentősebbek:

• Ödön-táró (1871, 1872–?)
• Gyula-táró
• György-táró
• Emma-akna (1870–?)
• Krisztina-akna (1870–?)
• Zichy-akna
• Fő-akna
• Ármin-akna (1900–1965)
• Kossuth-akna
• Gizella-táró
• Jolán-akna
• új Jókai-akna
• Skyp-akna
• Hunyadi-akna
• Táncsics-akna
• Kossuth-bánya
• Ármin-bánya (1965–2004)
• Jókai-bánya (?–2000)
• Balinka-bánya (?–2003)
• Padrag-bánya (?–1997).

Az Ármin-akna területén 1965-ben bányászati múzeumot alakítottak ki, mely napjainkban is bányászattörténeti látványosság.

• 
  Az Ármin-bánya bejárata
• 
  Az Ármin-bánya
• 
  A Jókai-bánya hűlt helye
• 
  Befalazott táró a Jókai-bányában
• 
  Befalazott táró a Jókai-bányában – 2.
• 
  A kiállított Csingervölgy gőzös
• 
  A posta