A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[2] Egyes szervezetek a Thinornis nembe sorolják Thinornis dubius néven.[3]
Előfordulása
Európában és Ázsia nyugati felén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tengerpartok, mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, de mangroveerdőkben és füves pusztákon is előfordul.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon rendszeresen fészkelő, de nem nagy számban. Márciustól októberig tartózkodik itt.[5]
Alfajai
Charadrius dubius curonicus Gmelin, 1789
Charadrius dubius dubius Scopoli, 1786
Charadrius dubius jerdoni (Legge, 1880)
Megjelenése
Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 42–48 centiméteres, testtömege 32–48 gramm.[5] A nemek egyformák. Csőre fekete, szemgyűrűje van, lábai sárgásszürkék. Háta világosbarna, hasa fehér.
Életmód
A talajon vagy sekély vízben keresgéli rovarokból, férgekből és rákokból álló táplálékát. Hosszútávú vonuló.
Szaporodása
Ha teheti előző évi fészkét foglalja el, mely a vízközelben a talajra készült. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva 24-25 napig kotlik.[5] A fészkét védi, vagy elcsalja a támadót.