PROFILPELAJAR.COM

	Kerényi Jenő
Született	Kerényi Jenő Antal Sándor; 1908. november 20.; Budapest
Elhunyt	1975. július 10. (66 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Frenkel Margit; Henyel Erzsébet; (h. 1940–1973);
Szülei	Kerényi Béla Márton Jenő; Mayer Margit Mária Stefánia
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1937)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1950); Munkácsy Mihály-díj (1952); Kossuth-díj (1955); Magyarország Érdemes Művésze díj (1964); Magyarország Kiváló Művésze díj (1966);
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-75)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Jenő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kerényi Jenő Csontváry-szobra a pécsi Csontváry Múzeum előtt

Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor, Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10. ^[5]) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Életpályája

Szülei Kerényi Béla és Mayer Margit voltak. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937–38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazajőve a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Frenkel Margittal.^[6] 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.

Művészete

Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.

Művei (válogatás)

Kisplasztikái

Táncosnő (1937–38) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
Szent család (1939) terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG)
Lebegő nő (1959^[7] 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.)
Csontváry (1961–62) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG)
Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)

Monumentális köztéri szobrai

Hősi emlékmű (1940) (Léva)
Sassal viaskodó ifjú (1948) (Sátoraljaújhely) (másolat Szentendre Szoborpark)
Osztapenko-emlékmű (1951) (bronz, magasság: 430 cm; Szoborpark, Budapest) (1951-től 1991-ig állt XI. ker., Budaörsi út – Balatoni út elágazásnál; Osztyapenkó néven is emlegetik,^[8] de a helyes név az „Ilja Afanaszjevics Osztapenko”
Korsós nő (1957) (Budapest)
Anya gyermekkel (Almásfüzitő, Szentendre)
Legenda (1963) (Tihany)
Gitáros lány (1966) (Vác)
Munkásmozgalmi emlékmű (1964) (Nagykanizsa)
Kezek (Miskolc)

Díjai (válogatás)

Szobra egy regényben

Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától^[9] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.