Kerékteleki község Komárom-Esztergom vármegyében , a Kisbéri járásban .
Fekvése
A Kisalföld délkeleti részén, Kisbértől 9, Mezőörstől 10, legközelebbi szomszédjától, Bársonyostól pedig 3,5 kilométer távolságra található. Közigazgatási területén áthalad a Székesfehérvártól Győrig vezető 81-es főút is, de lakott részein csak a 8221-es út vezet végig.
Története
Keréktelekit 1237 -ben említik először az oklevelekben, Keregj alakban.
A nevében szereplő "telek" valószínűleg az elpusztult, üres "telek"-ké vált helyre utal.
1453 -ban Kerekes Pál tatai várkapitány kapja királyi adományként Hunyadi Mátyás király-tól.
Később a törökök martalékává vált.
A 16 -17. században a település lakatlanul állt, s a korabeli források csak 1739 -ben említik újból.
Újratelepülése a Rákóczi-szabadságharc utáni időkre tehető, mivel a 18. század végére már 640 lakosát jegyezték fel.
Az 1945 előtti években határának nagyobbik része a Kisbéri ménesbirtok -hoz tartozott.
Keréktelekit 1950 -ben csatolták Veszprém vármegyétől Komárom megyéhez.
A település lakossága főként mezőgazdaságból él.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Hajdók Levente (független)[ 3]
1994–1998: Tóth Gyula (független)[ 4]
1998–2002: Hajdók Levente László (független)[ 5]
2002–2006: Hajdók Levente László (független)[ 6]
2006–2010: György István (független)[ 7]
2010–2014: György István (független)[ 8]
2014–2019: György István (független)[ 9]
2019–2024: György István (független)[ 10]
2024– : Hajdók Levente László (független)[ 1]
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,6% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,4%, református 6,1%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).[ 11]
2022-ben a lakosság 84,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2-0,2% szerbnek, görögnek, románnak és ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 4,3% református, 1,9% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[ 12]
Nevezetességei
Hivatkozások
↑ a b Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal , 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
↑ Kerékteleki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
↑ Kerékteleki Helységnévtár
↑ Kerékteleki Helységnévtár