Kecske kastély

	Kecske kastély
Település	Šťáhlavy
	Építési adatok
Építés éve	1790–1796 (?)
Építési stílus	neoreneszánsz; neoklasszicista építészet; rokokó építészet;
Tervező	Václav Haberditz, Johann Ignaz Palliardi
Építész(ek)	Václav Haberditz
	Hasznosítása
Felhasználási terület	kastély
Tulajdonos	Csehország
	Elhelyezkedése
	Kecske kastély Pozíció Csehország térképén
	é. sz. 49° 40′ 36″, k. h. 13° 31′ 50″49.676667°N 13.530556°EKoordináták: é. sz. 49° 40′ 36″, k. h. 13° 31′ 50″49.676667°N 13.530556°E
	Kecske kastély weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kecske kastély témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

A Kecske kastély (Zámek Kozel, németül továbbra is Waldschloss) Šťáhlavy egyik fő nevezetessége a falu határában, az Úslava folyó ból leválasztott mesterséges tótól északra, nagy park közepén.

Története

A klasszicista vadászkastélyt a 18. század végén építették négyszárnyú, egyemeletes épületként egy téglalap alakú udvar körül. A kastély főépületét Václav Haberditz prágai építész tervezte Johann Adalbert Czernin (von und zu Chudenitz) királyi fővadászmester (Oberhofjägermeister) számára. Johann Ignaz Palliardi tervei alapján Václav Haberditz építőmester hamarosan hozzáépítette a szárnyakat és a hátsó épületet: a kastélykápolnát, a lovagtermet, a lóistállót és a lakájok/inasok helyiségeit.

Jan Václav Černín halála után a Waldstein grófok örökölték a birtokot, ami egészen 1945-ig az ő birtokukban maradt.

Ma a kastély állami tulajdon, amit a Cseh Nemzeti Műemlékvédelmi Intézet kezel.

Berendezése, látnivalói

A belső díszítés a híres prágai festő és dekoratőr Antonín Tuvora munkája; a legtöbb helyiség falfelületét szekkókal díszítette. Az eredeti bútorok a rokokó és a klasszicizmus korából származnak.

Állítólag Anton Heinrich Friedrich von Stadion kurmainzi államminiszter kiterjedt könyvtárának (1400 kötet) nagy részét (550 művet) ide szállították a Warthausen-palotából.

A kastély nyugati eleje szökőkúttal
A várkápolna
A "szalon"

Környezete

A kastélyt nagy park veszi körül számos egzotikus, a világ különböző tájairól importált fával. A parkot az 1870-es években František Xaver Franz kertész alakította át mai formájára.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cikkcím című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.