A karcsú nőszőfű (Epipactis exilis) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Megjelenése
A karcsú nőszőfű 17-35 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Szára alul kopasz, feljebb ritkásan szőrös vagy majdnem szőrtelen. Alsó levele viszonylag magasan ered. 2-4 sötétzöld, elliptikus alakú lomblevelének hossza 2,5-6,5 cm, szélessége 1-2 cm.
Július-augusztusban virít. A virágzatot nagyjából egy irányba néző, laza fürtbe rendeződő 3-9 világoszöld, alig kinyíló, bókoló virág alkotja. A külső lepellevelek (szirmok) tojásdadok, zöldesek (néha rózsás árnyalatúak), 9-10 mm hosszúak és 3,8-4,8 mm szélesek. A belső lepellevelek fehéreszöldek, hosszuk 7,5-8,7 mm, szélességük 3,5-3,8 mm. A mézajak belső része (hypochil) csésze alakú, kívül zöld, belül barna. A külső rész, az epichil szív alakú, kb 4 mm-es, közepén rózsaszín, szélein világoszöld.
Elterjedése
Európai faj, Görög-, Olasz-, Francia- és Horvátországból, valamint Szlovákiából, Magyarországról, Romániából és Bulgáriából ismert. Magyarországon két helyen, a Zemplénben és a Kőszegi-hegységben találták meg.
Életmódja
Árnyas, üde talajú, gyér aljnövényzetű erdőkben, bükkösökben, ligeterdőkben, fenyvesekben lehet találkozni vele. Nedvességigényes, árnyéktűrő növény. A savanyú talajt kedveli, egyik élőhelyén a talaj kémhatása pH 4,5 volt.
Hajtásai júniusban jelennek meg. Július közepétől augusztusig elejéig virágzik. A virágok önmegporzók, nagy részük megtermékenyül. A magok szeptemberre érnek be.
Természetvédelmi helyzete
Ritka, alacsony egyedszámú faj, favágás vagy áradás populációinak jelentős részét elpusztíthatja. Magyarországi két állománya kb. 20 egyedet számlál, helyzete kipusztulásközeli. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Kapcsolódó cikkek
Források
