Kanadai hemlokfenyő

Kanadai hemlokfenyő
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Hemlokfenyő (Tsuga)
Faj: Kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis)
(L.) Carrière
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kanadai hemlokfenyő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hemlokfenyő témájú médiaállományokat és Kanadai hemlokfenyő témájú kategóriát.

A kanadai hemlokfenyő (Tsuga canadensis) a fenyőfélék családjába tartozó hemlokfenyő (Tsuga) nemzetség egyik legismertebb faja.

Származása, elterjedése

Észak-Amerika keleti részén honos (Ontariótól Alabamáig). Pennsylvania állam jelképe.

Megjelenése, felépítése

Eredeti termőhelyén kb. 30 m magasra nő, de Európában elmarad ettől. Törzse nem ágazik el. Széles, szabálytalan alakú koronája meglehetősen eltér a többi fenyőféléétől, mivel fiatal ágai hosszan lecsüngenek.

Kérge barna, pikkelyes, mélyen barázdált, különösen idősebb korában. Ágai sárgásbarnák, sűrűn molyhosak.

1,5–2 cm hosszú, lapított tűi átellenesen állnak. Fonákuk a két sor gázcserenyílástól kékeszöld, a színük fényeszöld vagy sárgászöld. 1,5-2,5 cm hosszú tobozai oválisak.

Életmódja, termőhelye

Természetes élőhelyének északi részén a tengerszinten él, enyhébb éghajlaton 600–1800 m magasan. Sziklás gerinceken, domboldalakon, nedves talajokon található meg, ahol az évi átlagos csapadék 740–1270 mm.

Párás, hűvös, csapadékos környezetet igényel (Józsa). Kedveli a félárnyékot és tolerálja a teljes árnyékot is, de fényigénye életkorával nő. Az erős szelektől védeni kell, de koronája még ettől sem lesz kúpos. Az enyhén savanyú, tápdús, jó vízelvezető talajt meghálálja. A téli sózásra érzékeny. A városi körülményeket és a szárazságot, aszályt rosszul tűri.[1]

Tobozai tömegesen jelennek meg; a Kárpát-medencében is bőségesen terem (Józsa).

Felhasználása

Régóta kedvelt dísznövény. Olyan helyekre is ültethető, ahol más fenyőféléknek túl kevés a fény.

Fajták

T. canadensis 'Sargentii'

Több mint 300 fajtáját nemesítették kertekbe, sok közülük törpe és cserje. Néhány ezek közül:[1][2]

  • 'Aurea' – Sárgás tűlevelekkel.[3]
  • 'Beehive' – Kis törpe: 1 m magasra és 1,5 m szélesre nő;
  • 'Bennett' – Kis törpe.
  • 'Cole's Prostrate' – Talajtakaró, lassan 30 cm magasságot ér el.
  • 'Fremdii'[3]
  • 'Jeddeloh' (Jedelo) – Törpe, domború törzsű, gyakori fajta.[4] Ágai spirálisan állnak; alakja kissé csavarodott félgömb (Józsa).
  • 'Macrophylla' – Az alapfajnál nagyobb levelű.[3]
  • 'Microphylla' – Az alapfajnál kisebb levelű.[3]
  • 'Pendula'
  • 'Sargentii' – népszerű kúszó fajta, 3 m magasra és mintegy 6 m szélesre nő;
  • 'Taxifolia' – a tiszafa tűire emlékeztető tűkkel.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Tsuga canadensis. UConn Plant Database. University of Connecticut. [2013. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  2. ↑ Welch, H., & Haddow, G.. The World Checklist of Conifers. Landsman's (1993) 
  3. ↑ a b c d e John
  4. ↑ Tsuga canadensis 'Jeddeloh' AGM. Royal Horticultural Society. (Hozzáférés: 2013. február 14.)[halott link]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tsuga canadensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk