PROFILPELAJAR.COM

	Kalmár Tibor
Született	1932. július 16. (92 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Littner Mária; (h. 1956–)
Szülei	Kalmár György; Stern Anna
Foglalkozása	rendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1988); Magyarország Érdemes Művésze díj (2007);
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kalmár Tibor (egyértelműsítő lap).

Kalmár Tibor (Budapest, 1932. július 16. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező, érdemes művész.

Életpályája

Szülei Kalmár György^[3] fogtechnikus^[4] és Stern Anna (1906–1976)^[3]^[5] varrónő^[4] voltak.^[6] Gyermekként Lakner bácsi gyermekszínházában játszott. 1948-ban szerepet kapott a Valahol Európában című filmben. 1950–1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1954–1960 között az Állami Déryné Színház színésze és rendezője volt. 1960-tól a Vidám Színpad rendezője. 1995–1999 között a Pesti Vicc főszerkesztője volt.

Magánélete

1956-ban házasságot kötött Littner Máriával. Egy fiuk született: Kalmár Péter (1964) rendező.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 17; színészként: 10; rendezőként: 109.^[7]

Szerzőként

Egyebek és emberek (1958)
Pesti körút (1960)
Balatoni szerelem (1961)
Nem fog fájni (1962)
Vigyázat, utánozzák! (1962)
Lehet valamivel kevesebb? (1965)
VIII. Henrik és 6 felesége (1967)
Szent Péter esernyője (1967)
Mesebeszéd (1974)
Él még a kabaré?! (1975)
Meddig lehet elmenni? (1981)
Együtt, ameddig bírjuk (1983)
Idefigyeljenek emberek! (1987)
Az élettől keletre! (1994)
Kriminális kabaré (1998)
Ezt is túléltük! (2001)
Én, Királyhegyi! (2011)

Színészként

Molnár-Hevesi: A Pál utcai fiúk....Geréb; Pásztor I.
Jókai Mór: A gazdag szegények....Homok János
Pfeiffer: Lampion ünnep (Bűn és szerelem)....Shida
Büchner: Woyzeck....Doktor
Kalmár Tibor: Én, Királyhegyi!....A Partner

Rendezőként

Móricz-Benedek: Pacsirtaszó (1954)
Jókai-Révész: Az aranyember (1954, 1958)
Sós György: Pettyes (1954)
Mikszáth-Meskó: Szépasszony madara (1955)
Jókai Mór: A gazdag szegények (1955)
Osztrovszkij: Karrier (A négylábú is botlik) (1956)
Dosztojevszkij: A herceg álma (1956)
Csiky Gergely: Mákvirágok (1957)
Magellhaes: Párizsi cukrászda (1957)
Hellman: A kis rókák (1957)
Gombos Imre: Pataki szüret (avagy a vőlegénység három próbája) (1958)
Pfeiffer: Lampion ünnep (Bűn és szerelem) (1958)
Dihovicsnij-Szlobodszkij: Sose halok meg (1958)
Heltai Jenő: A tündérlaki lányok (1959)
Trinner: Nem angyal a feleségem (1959)
Nyíri Tibor: Menyasszonytánc (1959)
Korosztüljov: A varázskalap (1960)
Schiller: Ármány és szerelem (1960)
Jacobi Viktor: Leányvásár (1960)
Burian: Születésnap (1960)
Darvas József: Hajnali tűz (1961)
Victor Eftimiu: A csavargó (1961)
Szigligeti Ede: Liliomfi (1961)
Bartos-Baróti: Mindent a mamáért (1961)
Kertész Imre: Doktorkisasszony (1962)
Rónai Miklós: Legfeljebb válunk (1962)
Knott: Gyilkosság rendelésre (Éjféli nyomozás) (1962)
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1962)
Dunai Ferenc: A nadrág (1962)
Szinetár György: Susmus (1962)
Molnár Ferenc: Olympia (1963)
Gyárfás Miklós: Férfiaknak tilos (1963)
Abay Pál: A szerelem mellékes (1963)
Szinetár György: Fogad 3-tól 5-ig (1963)
Hunyady Sándor: Lovagias ügy (1964)
Abay Pál: Kiskirálynő (1964)
Camoletti: Leszállás Párizsban (1965-1966, 1968, 1992-1993)
Jókai Mór: Szegény gazdagok - Fatia Negra (1966)
Kövesdi Nagy Lajos: Szegény kis betörő (1966-1967)
Heltai-Kaposi: Naftalin (1966)
Thomas: Gyilkostársak (1966)
Mithois: Férjvadász (1967)
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (1967)

Katajev: Bolond vasárnap (1967)
Kállai István: Ilyennek hazudtalak (1967)
Turi-Pálos-Levente: Idefigyeljetek gyerekek! (1971)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A kalózkisasszony (1972)
Karinthy Frigyes: Teknősbéka, vagy ki az őrült a csárdában? (1973)
Csurka István: A csirkefogó (1973)
Bencsik Imre: Kutyakomédia (1975)
Bencsik Imre: Kölcsönlakás (1977, 1995, 2005)
Konsztantyinov-Racer: Segítség, válunk! (1977)
Nóti Károly: Nyitott ablak (1979)
Hornícek: Két férfi sakkban (1980)
Hennequin-Veber: Elvámolt éjszaka (1983)
Kállai-Kabos: Kabos-show (1984)
Lakner Artúr: Édes mostoha (1985, 1999)
Thomas: Nyolc nő (1985)
Gmür: Tigris Lili (1986, 1999)
Axelrod: Good-bye, Charlie! (1987)
Camoletti: Anna csak egy van! (Szex a lelke mindennek) (1988)
Cooney: Délután a legjobb (1989)
Ludwig: Vegyes-páros (1990, 2001)
Indig Ottó: A torockói menyasszony (1991)
Frisby: Lány a levesemben (1992)
Eisemann Mihály: Fiatalság, bolondság (1993)
Cooney: Család ellen nincs orvosság (1994)
Arnold-Bach: Apa csak egy van? (1995)
Cooney: Pénz áll a házhoz (1997)
Kalmár Tibor: Kriminális kabaré (1998)
Camoletti: Négyen a kanapén (2003)
Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (2006)

Filmjei

Rendezőként

Színészként

Valahol Európában (1948)

Művei

Kulisszatitkok. Száz sztárról sztorizok; Sido Könyvműhely, Bp., 2001
Sztárok és kutyák (2006)
Volt egyszer egy kabaré... Történetek a függöny mögül; Gabo, Bp., 2009
A nagy nevettetők. Sztorik a pesti éjszakából; Kossuth, Bp., 2010
Legendás komédiások (2012)
A humor háza. A Fészek Művészklub nagy mesélői; Kossuth, Bp., 2013
Ágyról ágyra. Szex a lelke mindennek; K.u.K., Bp., 2014
Sztárok az éjszakában; Kossuth, Bp., 2015
Mulattattam és mulattam; Kossuth, Budapest, 2017
Jiddische mamák; Kossuth, Budapest, 2018

Díjai, elismerései

Jászai Mari-díj (1988)
a Fővárosi Tanács művészeti díja
Érdemes művész (2007)

Származása

Kalmár Tibor családfája

	Szülei	Nagyszülei	Dédszülei	Ükszülei
Kalmár Tibor (Budapest, 1932. júl. 16.)	Kalmár György^[8] (Budapest, 1907. szept. 30.– 1961) fogtechnikus	Kalmár Ármin^[9] (Karcag, 1869. márc. 19.– Budapest, 1915. jún. 1.)^[10] gazdatiszt	Kohn Sámuel(Tiszalök, 1842– Karcag, 1901. márc. 23.)^[11] cipész	Kohn Ábrahám
				Lévi Pepi
			Marktbreit Mária (Nyírbátor, 1846– Karcag, 1913. jan. 23.)	Marktbreit József
				Katz Julianna
		Pollacsik Kamilla (Pest, 1873. aug. 18.– 1954)	Pollacsik^[12] Ignác (1846– Budapest, 1923. ápr. 1.)^[13] kereskedő	Pollacsik Mór
				Fischer Jozefa
			Weissenstein Hermina^[14] (Pernitz, 1847– Budapest, 1935. máj. 18.)	Weissenstein Áron
				Beck Fanni
	Stern Anna (Budapest, 1906. márc. 18.– 1976. szept. 3.)	Stern Ármin (Páty, 1876. dec. 10.– 1912)	Stern Nátán (Zsámbék, 1838–?) kocsis	Stern Lázár
			Stern Nátán (Zsámbék, 1838–?) kocsis	Reinhardt Sáli
			Keller Hani (1842 – Páty, 1879)	Keller Mózes
			Keller Hani (1842 – Páty, 1879)	Keller Julianna
		Weisz Berta (Komárom, 1881. ápr. 7.– Budapest, 1957. szept. 1.)	Weisz Sándor (1845–?) pék	Weisz József
			Weisz Sándor (1845–?) pék	n.a.
			Fürst Regina (? – Komárom, 1886)	Fürst Herman
			Fürst Regina (? – Komárom, 1886)	n.a.