Kőfali pintyő

Kőfali pintyő
Járólapok melletti repedésekben terjedő kőfali pintyő
Járólapok melletti repedésekben terjedő kőfali pintyő
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Útifűfélék (Plantaginaceae)
Nemzetség-
csoport: 		Antirrhineae
Nemzetség: Pintyő (Cymbalaria)
Hill
Faj: C. muralis
Tudományos név
Cymbalaria muralis
G.M. Sch.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kőfali pintyő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőfali pintyő témájú médiaállományokat és Kőfali pintyő témájú kategóriát.

A kőfali pintyő (zsidószakáll, Cymbalaria muralis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó útifűfélék (Plantaginaceae) családjában az Antirrhineae nemzetségcsoport pintyő nemzetségének Magyarországon legismertebb faja. A franciák „Róma romjának” hívják, mert a fodorka (Asplenium spp.) fajokkal együtt többnyire árnyas, öreg falak, sziklák repedéseibe telepszik.

Származása, elterjedése

A Mediterráneumban honos. Magyarországra ámpolnanövényként hozták be, de kivadulva nemcsak a kőfalakon, járdák repedéseiben stb. telepszik meg, hanem a sziklákon is, ezért adventív fajnak számít.

Megjelenése, felépítése

Általános megjelenése és leveleinek alakja is a borostyánéra emlékeztet. A konkrét élőhelytől függően lecsüngő, kúszó, illetve kapaszkodó.

Virágképlete: K(5) [C(5) A(4)] G(2); virágai lilák.

Termése tok, magja a máknál is apróbb.

  • A növény általános megjelenése.
    A növény általános megjelenése.
  • Levél.
    Levél.
  • Virág
    Virág
  • Gyümölcsök
    Gyümölcsök

Életmódja, élőhelye

Miként Magyarországon, aképpen eredeti élőhelyén is főleg sziklákon és kőfalakon nő. Szárazságtűrő. Már egészen kevés talajjal is megelégszik. Jól terjed.

Szabadon június–augusztusban, de cserépben nevelve kora tavasztól a fagyok beálltáig virágzik.

Felhasználása

Dísznövényként ámpolnákba, erkélyládákba, sziklakertekbe ültetik.

Források