A közlekedési lámpa (más néven közlekedési jelzőlámpa, jelzőlámpa, közúti jelző, szemafor vagy régiesen villanyrendőr) olyan elektromos jelzőberendezés, melynek segítségével az utakon szabályozható a közlekedés lefolyása. A közlekedési lámpa alapvetően egy megjelenítő (jelző) eszköz, amelyet mindig egy ún. forgalomirányító berendezés vezérel, amely jellemzően a jelzőlámpa testén kívül helyezkedik el (tipikusan egy külön szekrényben a lámpa közelében). A városokban világszerte alkalmazzák a forgalomban résztvevők közlekedésének szabályozására forgalmas útkereszteződésekben és gyalogos átkelőhelyeken. A közlekedésben résztvevők általános érvényű, egyoldalúan szabályozott elsőbbségi haladása (pl. jobbkéz-szabály) miatt, kialakulhatnak torlódások a forgalmi kereszteződésekben, és ezek megelőzésére, az irányonként ütemezett haladás biztosítása érdekében kiválóan alkalmas a forgalom működésének fenntartására.

Elfogadott az oszlopon elhelyezett háromszínű változata: piros, sárga és zöld világító színvilággal ellátott fényjelzés, mely sorrendjében is követi ezt fentről lefelé, ezáltal a színvakoknak is lehetővé téve felismerését. A világító piros fény a kötelezően történő megállást, a zöld pedig a haladást jelenti, a sárga a veszély felhívására vagy a másik két színre történő átváltást (forgalmi rendben történő változást) jelezheti előre (a sárga használata országonként eltérhet).

Az útkereszteződések bonyolultsága és esetleges speciális közlekedési szabályok miatt egyes országokban eltérő a közlekedési lámpa használata eltérhet. Okozhatják az eltérést például gyalogosok, kerékpárosok, állatok, buszok, villamosok közlekedése miatti különbségek, valamint az irányváltásra vonatkozóan elsőbbségadást érintő eltérő szabályozás.

Magyarországon négyféle jelzése van a közlekedési lámpáknak: piros, piros-sárga, zöld és sárga. Számos országban azonban nincs piros-sárga jelzés, hanem egészen a zöld jelzésre váltás előtti pillanatig csak a piros lámpa ég. Ennek oka, hogy a piros-sárga lámpák megszüntetése csökkenti a balesetek számát, mivel a sofőrök így nem indulnak el a jelzőlámpa zöldre váltása előtt – szemben a magyarországi helyzettel, ahol sok sofőr elindul már a piros-sárga jelzéskor.

Egyes országokban – például Ausztriában – a zöld fázis végén villogó zöld jelzés jelzi, hogy másodperceken belül sárga, majd piros jelzés következik. A villogó zöld jelzés elősegíti a forgalom biztonságosabb áramlását, mivel segít a balesetek számának csökkentésében. A zöld lámpa után a villogó zöld figyelmeztetés a sofőrök számára azt jelzi, hogy a lámpa hamarosan sárgára, majd pirosra vált, így a villogó zöld jelzés kellő időt ad a sofőröknek, hogy döntsenek arról, hogy biztonságosan át tudnak-e még haladni pirosra váltás előtt a kereszteződésen, elkerülve a sárgán áthajtást, ami gyakran balesetekhez vezet. Ha úgy mérik fel a sofőrök, hogy már nem tudnak biztonságosan áthaladni a kereszteződésen, akkor felkészülhetnek a megállásra, csökkentve a hirtelen fékezések esélyét. Ausztriában a sárga jelzés előtt négyszer villan a zöld lámpa; a villogó zöld jelzés sikeresen működik, és a tapasztalatok alapján a közlekedési helyzetek kezelése gördülékenyebb. A villogó zöld jelzés fokozza a biztonságot, különösen forgalmas kereszteződésekben. A sofőrök számára világos jelzéseket ad, ezáltal csökkentve a figyelmetlenségből adódó balesetek kockázatát.

Az első közlekedési lámpát 1868. december 10-én helyezték forgalomba Londonban, a Westminster-palota előtti Great George Street és a Bridge Street kereszteződésben. Feltalálója John Peake Knight nottinghami vasútmérnök volt. A jelzőberendezés hasonlított a vasúti közlekedésben akkor alkalmazott szemaforhoz és éjszakai használatban piros és zöld fényjelzését gázüzemű lámpái biztosították. A gázlámpa fényét egy kar mozgásával úgy szabályozták, hogy az eltakarta az éppen nem szükséges fényt adó részt, működtetését a forgalmi kereszteződésben szolgáló rendőr üzemeltette. A lámpa 1869. január 2-án felrobbant és a szolgálatban lévő rendőr meg is sérült a balesetben.^[1]

A modern elektromos közlekedési lámpa amerikai találmány, az elsőt Carlton Cole Magee készítette 1932-ben, és 1935-ben az USA-ban, Oklahoma városában helyezték üzembe.^[2] Ennél korábban is használtak az Egyesült Államokban közlekedési lámpát, 1912-ben Salt Lake Cityben egy rendőr találmányaként alkalmazták az első zöld-piros elektromos lámpát. Ennek a lámpatípusnak az első forgalomba hozott változatát 1914. augusztus 5-én telepítette az Amerikai Közlekedési és Távközlési Vállalat Clevelandben az East 105 Street és a Euclid Avenue útkereszteződésében.^[3][4] A lámpa két színe – a piros és a zöld – mellett egy berregő berendezés keltette hangjelzés szolgálta a figyelemfelhívást a szín és egyúttal a forgalmi rend változására. A lámpa különlegessége volt, hogy a rendőrség és a tűzoltóság is át tudta állítani vészhelyzet (riasztásuk) esetén.^[5]

Az első, három színt használó közlekedési lámpát 1920-ban William Potts rendőrtiszt készítette el Michigan államban, Detroitban.^[6] 1923-ban Garrett Morgan szabadalmaztatott saját készítésű közlekedési lámpát. A legtovább működő közlekedési lámpát az USA-ban Ohio államban, Ashvilleben használták, ahol 1982-ig működött egy forgalmas kereszteződésben, majd végül a helyi múzeumba került.^[7] Az első összekapcsolt közlekedésilámpa-hálózatot 1917-ben Salt Lake Cityben építették ki; ez 6 részegységből állt, és ember irányította. Automata vezetési módban üzemelő készüléket első alkalommal 1922 márciusában Texas államban, Houston városában mutattak be.^[8] Az első, kísérletképpen üzemelő közlekedési lámpát Angliában 1927-ben Wolverhamptonban állították üzembe.^[9]

Magyarországon az első berendezést 1926. december 23-án Budapesten a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésénél állították fel, az EMKE csomópontnál.^{[10][11][12][13]} A villanyrendőr elnevezés találó volt, mivel ekkor még valóban egy rendőr állt a kereszteződés közepén, akinek a feje fölött lógott a kötelekkel a környező házakra függesztett jelzőlámpa, ezt a rendőr egy rúd elforgatásával tudta állítani. Az eredeti villanyrendőri megoldás ekkora már elavulttá vált hiszen az automata jelzőlámpák már 1922-ben megjelentek az USA-ban.^[14]

1938-ban a Szent István körúton adták át az első oszlopon álló lámpát. Az 1940-es évek elején már 40 csomópontban irányították a közlekedést lámpákkal. 1943-ban a Szent István körúton hangolták össze először több lámpa működését. 1959-ben Miskolcon készítették el az első vidéki jelzőlámpás irányítást.^[13]

A szenzációs technikai fejlemény érthető módon foglalkoztatta a közvéleményt, és politikai beállítottságuktól függetlenül a sajtópaletta megannyi szereplője érintette a témát. A tárgyilagos, szakszerű tájékoztatástól kezdve a fanyalgáson vagy lelkendezésen át, egészen az értetlenkedésig vagy épp a viccelődésig terjedt az újságok beszámolóinak sora. Ízelítő a – jobbára névtelen – zsurnaliszták cikkeiből.

Különböző régiókban a közlekedési lámpák működése is különböző lehet, vagy a gyártási technológiából adódóan különböző működési elvet követhet. A villamosok és a vonatok közlekedését is segíthetik a kereszteződésekben különböző speciális forgalmi lámpák. Példa még a különbözőségre a Kanadában használt egyfényű villogó zöld lámpa, mely jelzi az autóval közlekedőknek, hogy elsőbbségük van balra kanyarodáskor a szembejövő haladókkal szemben és nem közlekedhetnek ekkor a gyalogosok sem.

Az általános elfogadott szabvány szerinti három fény színe a piros, a zöld és a középen elhelyezett sárga. Ha vízszintesen helyezik el őket, akkor a piros a bal oldalán van a zöldnek. Felszerelését az adott ország közlekedési szabályai határozzák meg, de befolyásoló tényező, hogy melyik oldalon (jobb vagy bal) történik a közlekedés.

A legtöbb országban – így Magyarországon is – a zöld a szabad (mehetsz!), a sárga „készülj fel a megállásra”, a piros pedig az álljt jelenti. Oroszországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Ausztriában, Izraelben, valamint Kanada és Mexikó bizonyos területein pár másodpercig a zöld fény villog és utána a sárga jön. Új-Zélandon^[17] és Kanadában^[18] a sárga jelzésnél is meg kell állni, mert ellenkező esetben könnyen balesetet okozhatunk. Az Egyesült Királyságban a sorrend zöld (mehetsz!), sárga (állj!) és piros (állj!).

Jellemzően használt sorrendben a piros (állj!), a zöld (mehetsz!), de van, ahol ez kiegészül a sárga (felkészülés a forgalmi változásra!) jelzéssel. Németországban, Oroszországban és Magyarországon is más a sorrend: piros (állj!), piros és sárga együtt (állj, felkészülés a haladásra), zöld (mehetsz!).^[19]

A villogó sárga fényt a nagyobb útkereszteződések és veszélyes kanyarok esetén a veszélyre felhívó jelzésként több országban használják, így Magyarországon is. Ezen túlmenően az elsőbbségre, esetleg a magasabb rangú útkereszteződésre irányíthatja a közlekedők figyelmét vagy jelentheti a jelzőkészülék üzemen kívüli állapotát is. Az Egyesült Királyságban és Írországban használt pelikán gyalogátkelőhelyen történő gyalogosforgalom lehetőségét a villogó sárga fény jelzi a gépjárművel közlekedők részére. Kanadában a villogó sárga jelentése, hogy vezess óvatosan és ezt kombinálják a villogó pirossal is, ami a kötelező érvényű megállást jelenti a négyirányú kereszteződésekben. Több országban alkalmazzák, így nálunk is, hogy időszakosan zsúfolt útkereszteződésekben forgalommentes időszakban csak a villogó sárga fény működik, felhívva a közlekedők figyelmét arra, hogy ott körültekintéssel haladjanak át.

A villogó piros – hasonlóan a folyamatos piros jelzéshez – a kötelező megállást jelenti.

A gyalogos közlekedési lámpák általában kétfényűek. A piros jelenti az állj és a zöld a mehetsz jelzést. A zöldnél fontos tudni, hogy a gyalogos körültekintő átkelését hagyja jóvá és ez Magyarországon is érvényes.^[20] A lámpáknak általában van villogó, „figyelemfelhívó” üzemmódja is. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland gyalogátkelőhelyein a lámpák piros fénye villog, míg Európában a zöld teszi ugyanezt, jelezve a forgalmi rend változását. A színeken túlmenően a lámpák ember formájú világító alakkal is szemléltetik a jelzéseket. A sétáló emberalak a zöldhöz, míg az álló a piroshoz ad még nagyobb hangsúlyt. Van olyan berendezés is, amelyik írásos fényjelző berendezéssel működik és „Walk” (mehetsz!) felirattal is kiegészítve működik és több országban hangjelzés is nagy segítséget jelent a látássérültek átkelésében. Magyarországon egyre több helyen távirányítóval vezérelhető hangosbemondó is segíti a látássérültek számára egyértelműsíteni, hogy melyik irányban mutat szabad utat a jelzés.^[21]

Az európai országokban a gyalogátkelőknél a lámpák általában kettős fényjelző berendezések vagy ritkábban hármasak, de sok esetben csak táblák jelzik azt és általában megengedi a kerékpárosok haladását is egyszerre a gyalogosokkal.^[22]

Fényjelzések jelentései:

• Zöld: Körültekintéssel át lehet haladni
• Sárga (ha használja a berendezés): ugyanazt jelenti, mint a villogó zöld (forgalmi rend változás várható)
• Villogó zöld: A gyalogátkelő mielőbbi elhagyását jelzi és már nem lehet megkezdeni az átkelést, ha ez a jelzés van érvényben.
• Piros: Tilos az átkelés

A legtöbb észak-amerikai gyalogátkelőhelyen a feliratot használó berendezés található (WALK/DON’T WALK, magyarul mehetsz/nem mehetsz jelentéssel). Jelölést alkalmazó berendezések használatával is lehet találkozni, melyek piros tiltó kézjelet és világoskék járó alakot alkalmaznak. Egyre több fajta berendezést telepítenek és van olyan, amely időkijelzővel kiegészítve mutatja a jelzésváltás idejét is.

Fényjelzések jelentései:

• Fehér (járó alak vagy „WALK” mehetsz felirat): Körültekintéssel át lehet haladni
• Villogó piros (álljt jelző kéz vagy „DON’T WALK”, nem mehetsz felirat): A gyalogátkelő mielőbbi elhagyását jelzi és már nem lehet megkezdeni az átkelést, ha ez a jelzés van érvényben.
• Piros: Tilos az átkelés!

• 
  LED közlekedési lámpa piros és sárga jelzéssel (Svédország)
• 
  Ideiglenes szenzoros közlekedési lámpa (Ausztrália)
• 
  Közlekedési lámpa kisebb útkereszteződésben (Maryland állam, USA)
• 
  Egy különlegesen szerelt változat (Cincinnati, Ohio állam, USA)

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Traffic light című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Közlekedési lámpa témájú médiaállományokat.

• Különböző amerikai közlekedési lámpajelzések animációi (angol nyelven). projects.kittelson.com. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
• LED-gyűrűs közlekedési lámpák jelzik a piros hosszát (magyar nyelven). Origo, 2009. december 7. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
• Módszerek a közlekedési lámpák áramköreinek logikai tervezésére