PROFILPELAJAR.COM

	IV. Ulászló
	Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme, a ruszinok, a poroszok, a mazurok, a szamogitok, a lívek, valamint a svédek, a gótok és a vandálok címzetes királya, és minden oroszok megválasztott cárja
	Peter Paul Rubens portréja Ulászló; királyról az 1620-as évekből
	Lengyelország királya; Litvánia nagyfejedelme
	Uralkodási ideje
	1632. november 8. – 1648. május 20.
Koronázása	Krakkó; 1633. február 6.
Elődje	III. Zsigmond
Utódja	II. János Kázmér
	Oroszország cárja
	Uralkodási ideje
	1610. július 19. – 1613. február 21.
Elődje	IV. Vaszilij
Utódja	I. Mihály
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Vasa
Született	1595. június 9.; Łobzów
Elhunyt	1648. május 20. (52 évesen); Merkinė
Nyughelye	Royal Tombs of the Wawel Cathedral;
Édesapja	Vasa Zsigmond
Édesanyja	Habsburg Anna
Testvére(i)	Vasa Anna Katalin Konstancia; Karol Ferdynand Vasa; Alexander Charles Vasa; John Albert Vasa; II. János Kázmér lengyel király; Anne Marie Vasa;
Házastársa	Habsburg Cecília Renáta; (1637–44); Gonzaga Lujza Mária (1646–)
Vallás	római katolikus
	A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ulászló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

IV. Ulászló lengyel király (lengyelül Władysław IV Waza), (1595. június 9.,^[1] Łobzówban, Krakkó negyedében – 1648. május 20.,^[1] Merecz,^[1] Litvánia) Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme és címzetes svéd király 1632-1648 között, 1610-ben Oroszország cárjának választják, címzetes orosz cár 1634-ig, III. Zsigmond és első felesége, Habsburg Anna fia.

Élete

Még csak 15 éves volt, amikor a Borisz Godunov halálát követő zűrzavaros években édesapja Oroszország cárjává választatta; ennek ellenére sohasem sikerült megszereznie a moszkvai trónt.^[1] Az ifjú Ulászló hadvezéri tehetségét bizonyították a Moszkva (1617–1618) és az Oszmán Birodalom (1621) elleni hadjáratok.^[1]

Édesapja halála után, 1632-ben megörökölte a lengyel trónt.^[1] III. Zsigmond lengyel király halálát követő várható zavarodottságban 40 000 fős moszkvai hadsereg lépte át Lengyelország keleti határát;^[1] Ulászló 1633 márciusában áttörte a Szmolenszk környéki ostromgyűrűt, majd ellentámadást indított, és 1634 februárjában foglyul ejtette az orosz parancsnokot.^[1] A háborút lezáró poljanovi békében Mihály cár vállalta, hogy lemond minden, korábban Lengyelországhoz került területről, és fizet 200 000 rubelt – cserébe azért, hogy Ulászló feladja igényét a cári címre.^[1]

Ulászló ezután seregével délre vonult, és megegyezésre kényszerítette a törököket.^[1] A megállapodás szerint Lengyelország és az Oszmán Birodalom fenntartotta a kozákok, illetve a tatárok feletti ellenőrzést, valamint közös felügyeletet gyakoroltak Moldvában és Havasalföldön.^[1]

Miután a harmincéves háború okozta nehézségtől meggyengült Svédország ellen háborút indított, Ulászló 1635 szeptemberében előnyös békét kötött a svédekkel, nem sikerült azonban visszaszereznie a svéd trónt, amelyet édesapja vesztett el.^[1]

1637-ben feleségül vette III. Ferdinánd magyar király és német-római császár nővérét, Cecília Renátát.^[2] Amikor a királyné 1640-ben Zsigmond Kázmér néven fiút szült neki, Ulászló még egyszer megkísérelte megmutatni személyes hatalmát.^[2] Sikertelenül közvetített a német és a skandináv hatalmak között, végül a törökök provokálására rávette a kozákokat, hogy támadják meg Lengyelországot, amely során megkérdőjelezhetetlenné válik saját hadvezéri tehetsége.^[2] A terv azonban idő előtt meghiúsult.^[2] A fia 1647-ben bekövetkezett halálának hírére összetört Ulászló éppen akkor vesztette életét, amikor az ígéretének be nem váltása miatt feldühödött kozákok felkelést robbantottak ki a lengyel uralom ellen.^[2]

Családfa

III. János svéd király
sz. 1537. XII. 21.
† 1592. XI. 17.

Jagelló
Katalin
sz. 1526. XI. 1.
† 1583. IX. 16.

II. Károly osztrák főherceg
sz. 1540. VI. 3.
† 1590. VII. 10.

Wittelsbach Mária Anna
sz. 1551. III. 21.
† 1608. IV.29.

III. Zsigmond
(Vasa)
sz. 1566. VI. 20.
† 1632. IV. 30.

Habsburg
Anna
sz. 1573. VIII.16.
† 1598. II. 10.

1 Jadwiga Łuszkowska OO 1635 előtt		2 Habsburg Cecília Renáta sz. 1611. VII. 11. † 1644. III. 24. OO 1637. IX. 12.		IV. Ulászló sz. 1595. VI. 9. † 1648. V. 20.		3 Lujza Mária Gonzaga sz. 1611. VIII. 18. † 1667. V. 10. OO 1646. III. 10.


	1		2		2
Władysław Konstanty hr. Wasenau sz. kb. 1635. † 1698. III. 19.		Zsigmond Kázmér (Vasa) sz. 1640. IV. 1. † 1647. VIII. 9.		Mária Anna Izabela Wasa sz. 1642. I. 8. † 1642. II. 7.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 660. oldal
↑ ^a ^b ^c ^d ^e U. és d., 661. oldal