Már fiatalon eljegyezték Szász Magdolna hercegnővel, akitől négy fia és két lánya született kilenc év alatt. Magdolna 1534-ben elhunyt, utána Joachim még egyszer megnősült, s I. Zsigmond lengyel király és Szapolyai Borbála királynéJagelló Hedvig nevű leányát vette el, akitől három leánya és egy fia született.
Az ellentétek a császárral egy időre háttérbe szorultak, mert I. Ferdinánd osztrák főherceg a speyeri birodalmi gyűléstől kérte, hogy űzzék ki a törököket Budáról. A főherceg a protestáns uralkodókat is meg akarta nyerni az egységes fellépés érdekében, ezért választották Joachimot a keresztény sereg vezérévé. Joachimnak nem voltak hadvezetési tapasztalatai és rossz hírben is állt pazarló életmódja miatt. Állítólag a hadjárat alkalmával még a katonák zsoldját is eltékozolta.
A több mint hatvanezer főt számláló haderő a Német-római Birodalom több államából küldött egységekből tevődött össze, azonkívül a III. Pál pápa, a Velencei Köztársaság és a Raguzai Köztársaság is küldött katonákat. De Joachim annyira lassú iramban haladt, hogy csak későn egyesült a magyar és osztrák csapatokkal. Útközben különféle látogatásokkal, lakomákkal és vadászatokkal is fecsérelte az időt.
A budai vár alá is nagyon későn érkeztek a seregek, de Joachimnak nem volt konkrét elképzelése az ostromról, Buda helyett is inkább csak Pestet vívták kevesebb mint két hétig. Bár a választónak nagy reményei voltak a vállalkozással kapcsolatban, magát tekintette ugyanis a török kiűzése letéteményesének, de miután a védők néhány rohamot visszavertek, a keresztény hadak megszégyenülten elvonultak.
Züllött életmódja miatt idős korára az egykor még magas és jóképű férfiú elhízott.
Uralkodása alatt építette a Grünewald vadászkastélyt és bővítette a berlini Stadtschloss (királyi palota) várárkát. A kastély átépítéséhez a köpenicki kastély lebontásából szerzett anyagot.
Rendkívül fényűző volt az udvartartása. Halála után országának két és félmillió gulden tartozása maradt.
A pénzügyi nehézségek miatt telepítette le a zsidókat Brandenburgban. (Apja, I. Joachim még 1510-ben kiüldözte őket országából). A zsidók jó pénzügyi szakembereknek bizonyultak, ezért az Odera-menti Frankfurtban saját, maguk által irányított városrészt kaptak, Joachim halála után azonban ismét elhagyni kényszerültek Brandenburgot, de 1671-ben újból vissza lettek telepítve.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Joachim II. (Brandenburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
