PROFILPELAJAR.COM

	III. Albert brandenburgi választófejedelem
Született	1414. november 9.; Tangermünde
Elhunyt	1486. március 11. (71 évesen); Frankfurt am Main
Állampolgársága	brandenburgi
Házastársa	Margaret of Baden (1446 – 1457. október 24.); Szász Anna (1458. november 12. – 1486. március 11.);
Gyermekei	I. János brandenburgi választófejedelem; Ursula of Brandenburg, Duchess of Münsterberg-Oels; Elisabeth of Brandenburg, Duchess of Württemberg; Margaret of Brandenburg; II. Frigyes brandenburg-ansbach-kulmbachi herceg; Amalie of Brandenburg; Brandenburgi Borbála magyar királyné; Sibylle of Brandenburg; Sigismund, Margrave of Bayreuth; Dorothea von Brandenburg; Elisabeth of Brandenburg; Anastasia von Brandenburg; Wolfgang von Hohenzollern; Friedrich von Hohenzollern; Anne von Hohenzollern; Albrecht von Hohenzollern; Georg von Hohenzollern; Magdalene von Hohenzollern; Albrecht von Hohenzollern;
Szülei	Elisabeth of Bavaria, Electress of Brandenburg; I. Frigyes brandenburgi választófejedelem
Foglalkozása	uralkodó
Tisztsége	választófejedelem
Kitüntetései	Szent Sír Lovagrend tagja
Sírhelye	Heilsbronn Abbey
	III. Albert brandenburgi választófejedelem aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

III. Albert vagy Albert Achilles (Tangermünde, 1414. november 9. – Frankfurt am Main, 1486. március 11.) brandenburgi választófejedelem 1470-től haláláig.

Élete

I. Frigyes brandenburgi választófejedelem és Bajorországi Erzsébet fiaként született Tangermündében 1414-ben. Lovagi neveltetést kapott Luxemburgi Zsigmond német király udvarában, ott kapta szépsége, erőssége, lovagi játékokban való ügyessége miatt az Akhilleuszhoz való hasonlítást. 1435-ben a Szentföldre zarándokolt, 1440-ben – édesapja halála után – az ansbachi területeket örökölte. Albert egyike volt annak a kevés fejedelemnek, akik a birodalmi gyűléseken az új, de gyengekezű III. Frigyes német-római császárt támogatták. Tette számítással volt magyarázható, ugyanis meg akarta kapni a frank hercegséget. Célja nem teljesen valósult meg, mindössze János bátyja 1464-es halála után Brandenburg–Bayreuthot; választófejedelem bátyjától, Frigyestől szerződés útján a Hohenzollern család Frankföld hercegségi birtokait nyerte el.

1470-ben Frigyes lemondott a Brandenburgi Választófejedelemség éléről, így Albert öregkorára végül annak is az uralkodója lett. 1472-ben Pomerániával kapcsolatban fogalmazott meg – később sikertelen – jogi igényeket. I. Mátyás magyar királyunk és III. Frigyes császár Csehország ellenes háborújában Albert kezdetben a huszita Podjebrád György királyt támogatta. Tettéért 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta a katolikus egyházból. 1470-ben Albert felhagyott György támogatásával, a pápa pedig felmentette az átok alól.

Albert 1473-ban adta ki az úgynevezett Dispositio Achillea-t, amelyben kimondta a mindenkori örökösödésre vonatkozólag Brandenburg feloszthatatlanságát, a frank birtokoknak pedig legfeljebb két részre való darabolását. 1474-ben – miután Brandenburgot János nevű fiára bízta – Merész Károly burgundiai herceg ellen vezette Frigyes császár seregeit, de sikereket nem ért el a háborúban. A választófejedelem pozitív személyként élt népe köztudatában, mert fényes udvartartása és háborúi ellenére nem hagyott adósságot utódaira, viszont halálakor a kincstár meg volt töltve pénzzel.

Albert 70 éves kora fölött járt már, amikor 1486 tavaszán Frankfurt am Mainban elhunyt. Utóda fia, János lett.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
↑ ^a ^b p10880.htm#i108795, 2020. augusztus 7.