PROFILPELAJAR.COM

	Szucsou klasszikus kertjei; Hálók mesterének kertje
	Világörökség
	Tó a kertben
	Adatok
Ország	Kína
Világörökség-azonosító	813
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, V
Felvétel éve	1997
	Elhelyezkedése
	Hálók mesterének kertje Pozíció Kína térképén
	é. sz. 31° 18′ 01″, k. h. 120° 37′ 47″31.300167°N 120.629694°EKoordináták: é. sz. 31° 18′ 01″, k. h. 120° 37′ 47″31.300167°N 120.629694°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hálók mesterének kertje témájú médiaállományokat.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A Hálók mesterének kertje (hagyományos kínai: 網師園, egyszerűsített kínai írás: 网师园, pinjin, hangsúlyjelekkel: Wǎngshī Yuán) a négy leghíresebb hagyományos kínai kert egyike Szucsou (Suzhou) városában, egyben a legkisebb közülük.^[1] (A másik három kiemelt fontosságú kert a Szerény hivatalnok kertje, a Megmaradt kert és az Oroszlánliget.) A világörökség része Szucsou klasszikus kertjei néven nyolc másik környékbeli kerttel együtt. A kert a város Kuszu (Gusu) kerületében található.

Története

A kert első változatát 1140-ben építtette Tízezer kötet terme néven Si Cseng-cse (Shi Zhengzhi), a Szung-dinasztia (Song-dinasztia) déli korszakának magas rangú tisztviselője.^[2] Első nevét a kert a könyvtárpavilonjáról kapta. A tulajdonos a kert vezérmotívumát a kínai halászok akkoriban szívesen idealizált egyszerű, magányos életéből merítette. A tulajdonos halála után a kert sok kézen ment keresztül és állapota leromlott. 1785-ben restaurálta Szung Cung-jüan (Song Zongyuan), a Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) visszavonult tisztviselője,^[2] aki a kínai gyakorlatnak megfelelően drasztikusan áttervezte a kertet és számos új épületet emeltetett, de megőrizte annak hangulatát. Az új tulajdonos is lélekben halásznak tekintette magát és erre való utalásként a kertnek a Hálók mesterének kertje nevet adta.

1795-ben Csü Jüan-cun (Qu Yuancun), a klasszikus irodalom tudósa lett az új tulajdonos. Ő is hozzáadott és átalakított épületeket, fákat ültetett és átrendezte a sziklákat. A kert ekkoriban vált fokozatosan híressé Csü (Qu) kertje néven, ekkor kapta az első kedvező kritikákat. 1868-ban Li Hung-ji (Li Hongyi) birodalmi tisztviselő és kalligrafikus mester lett az új tulajdonos.^[2] A kert kőoszlopainak mintegy felét ő helyezte el. 1940, Ho Csang (He Chang) szerezte meg a kertet, aki azt alaposan restauráltatta és a nevét is visszaállította a Hálók mesterének kertjére, valamint azt végrendeletileg a kormányra hagyta.^[2] 1958-ban lánya eleget téve a végrendeletnek, átadta azt a városi önkormányzatnak.

A kert a 18. században leginkább a bazsarózsáiról volt híres. Csien Ta-hszin (Qian Daxin), a neves Csing-kori történész és nyelvész azt írta, hogy kert egyesíti magában a falusi és a városi élet örömeit.^[2]

Leírása

A fél hektáros terület keleti részén vannak a lakóépületek, középen a kis tó és az azt körülvevő pavilonok, a nyugati oldalon a tulajdonképpeni kert található. A lakóépületek négy termet, egy tornyot és három belső udvart is magukba foglalnak. A kis tó neve a Rózsás Felhő Medencéje. A kertben található egy sziklákból kialakított barlang, egy ciprusfa a Ming-dinasztia korából és egy több száz éves fenyő is.

A tavacskától délre lévő területek a társasági rendezvények céljait szolgálták, északra a magányos meditáció helye volt. Az épületek elhelyezésével igyekeztek a kis méretű kertnek a nagyobb belső tér látszatát adni. A tó körüli kisebb pavilonok közvetlenül a vízpartra kerültek, míg a nagyobb épületek kissé hátrébb állnak, és fák rejtik a méreteiket.

A kert egyik részletét választották ki mintául a Metropolitan Művészeti Múzeum számára, amikor a kínai-amerikai kapcsolatok 1970-es évekbeli fellendülése idején létrehoztak egy kínai kertet Astor-udvar néven a New York-i múzeumban.^[3]^[4]

Jegyzetek

↑ Guide 358. oldal
↑ ^a ^b ^c ^d ^e World Cultural Heritage, 2004
↑ Polonyi 410. oldal
↑ Wonders 67. oldal

Források

↑ Polonyi: Polonyi Péter. Kína (nagyútikönyv). Panoráma. ISBN 963-243-256-8
↑ Guide: Arne J. de Keijzer, Fredric M. Kaplan. China Guidebook. New York: Eurasia Press (1980). ISBN 09-32030-07-6
↑ Wonders: 60 Scenic Wonders in China. Beijing: New World Press (1980)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hálók mesterének kertje témájú kategóriát.
Terebess Gábor honlapja Szucsou klasszikus kertjeiről

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Master of the Nets Garden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.