1860-ban született Krainburgban, római katolikus családban.[1] Édesapja állami tisztviselő volt, ám őt a katonai pályára nevelték. Alapfokú tanulmányait és a négy osztályos gimnáziumot (1870-1874) is szülőhelyén végezte el. A St. Pölteni katonai kollégiumban egy évig tanulhatott 1874 és 75 között. 1875 és 76 között pedig a Mährissch-Weisskircheni katonai főreáliskolában tanult. Ezt követően 1876 és 79 között a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke volt.[1]
Katonai szolgálata
Katonai szolgálatát hadnagyként kezdte meg 1879-ben a császári és királyi 53. gyalogezrednél, Jajce, Tulln, Görz, Zágráb állomáshelyekkel. 1884-ben főhadnaggyá léptették elő. 1884-től 1886-ig a Bécsi Hadiiskola növendéke volt. 1887-től a császári és királyi 53. gyalogdandár vezérkari tisztje volt, 1891-ben pedig térképész a császári és királyi 3. és 5. térképészosztagokban.[1]Tordán, illetve Kolozsvárott.
Az első világháború kitörését követően a 14. gyalogoshadosztály parancsnoka volt az orosz fronton. 1915 áprilisától pedig a császári és királyi X. hadtest megbízott a parancsnoka az orosz fronton. 1917 szeptemberétől a XIV. hadtest, majd 1918-tól a III. parancsnoka volt az olasz fronton. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett és szabadulását követően (1919) nyugdíjazták.[1]
Szolgálata során német anyanyelve mellett elsajátította a francia, a horvát, az angol, a szlovén, az olasz és a magyar nyelveket. Feleségétől egy fia és egy lánya született.[1]