Hszienjang(Xianyang) megyei jogú város (ti-csi-si(dijishi) 地级市) Senhszi(Shaanxi) tartományban. A Vej(Wei)-folyó északi partján fekvő város, Hszi'an(Xi'an) után a tartomány második legjelentősebb agglomerációja. A teljes közigazgatási terület (10 213 km2) 3 városi kerületre és 11 járásra osztott, ahol összesen több mint 5 millió ember él.[2]
Története
Hszienjang(Xianyang) írott forrásokból nyomon követhető története a Hadakozó fejedelemségek idején kezdődött, amikor az itt elhelyezkedő Csin(Qin) állam uralkodója, Hsziao(Xiao) 孝 herceg (i. e. 361 - i. e. 338), a híres legista reformer, Sang Jang(Shang Yang) kezdeményezésére i. e. 350 körül ide telepítette Csin(Qin) fővárosát.
Miután i. e. 221-ben a Csin(Qin) állam akkori királya, Jin Cseng(Yin Zheng) első ízben a történelem során egyesítette a kínai birodalmat, melynek Csin Si Huang-ti(Qin Shi Huangdi) néven első császára lett, továbbra is Hszienjang(Xianyang) maradt a főváros. Az első császár uralkodása idején, az ide telepített több tízezer arisztokrata család számára állítólag mintegy 270 palotát építtetett a fővárosba és annak környékére. A központi, császári palota, O-pang(Epang), amely a leírások szerint addig soha nem látott méretű és pompájú volt, valójában sohasem készült el. A palota és az első császár Li-hegyi sírkomplexumán összesen több mint 700 000 köz- és kényszermunkás dolgozott.
Csin Si Huang-ti(Qin Shi Huangdi) i. e. 210-ben bekövetkezett halála után, még zsarnokibb természetű fia, Csin Er Si Huang-ti(Qin Er Shi Huangdi) is innen irányította a birodalmat, és folytatta a fővárosban megkezdett építkezéseket. A császári palota azonban soha nem készült el. A második császár halálát követően, a felkelő seregek, i. e. 207 végén elfoglalták a fővárost, majd a történeti feljegyzések szerint i. e. 206 januárjában Hsziang Jü(Xiang Jü) porig égette a várost, amely három hónapon át lángolt. A négy évvel később megalakuló Han-dinasztia fővárosának alapjait innen nem messze, a mai Hszi'an(Xi'an) város területén fektették le.
A régészek az 1950-es évektől a 2000-es évek elejéig több nagyszabású régészeti feltárást végeztek a közigazgatási területen, amely során számos Csin(Qin)-kori palota maradványt, műhelyt és sírt tártak fel.
A nagy történelmi jelentőségű Hszienjang(Xianyang)ot 1983. október 5-én emelték megyei szintű városi rangra.
Közigazgatási beosztása
A Hszienjang(Xianyang) Városi Múzeum, az egykori Konfuciusz-templom főbejárata.
A Hszienjang(Xianyang)Városi Múzeum 1962-ben alapították az eredetileg 1371-ben épített Konfuciusz-templomban. Az épület maga is műemlék. A múzeumban látható az a mintegy 3000 darabból álló cserépfigura-gyűjtemény, amely 1965-ben, a környéken feltárt Han-kori sírból került elő.[3]
O-pang-kung(Epanggong)romjai. Mivel Csin Si Huang-ti(Qin Shi Huangdi) egykori palotája a Vej(Wei)-folyó déli partjánál épült, ezért a romok Hszi'an(Xi'an)ból jobban megközelíthetők. Ez ma a palota két csarnokának alapjait jelenti. A régészek azonban elkészítették a palota látványtervét, amely a témapark központi látványossága.[4]
Huo Csü-ping(Huo Qubing)tábornok sírja. A Han-dinasztia uralkodójának, Vu-ti(Wudi) császár a fiatalon elhunyt, kedvenc tábornokának sírja, aki a hunok elleni harcban tüntette ki magát.[5]
AMao-ling(Maoling). A Han-házbeli Vu-ti(Wudi) császár (i. e. 157-87) 46 méter magas sírhantja.[6]
Jang Kuj-fej(Yang Guifej)sírja. A Tang-házbeliHszüan-cung(Xuanzong) császár tragikus sorsú ágyasának sírja.[7]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 咸阳市 című kínai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
