A hindu guvat (Rallina eurizonoides) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe és a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1845-ben, a Gallinula nembe Gallinula eurizonoides néven.[3]
Alfajai
- Rallina eurizonoides amauroptera (Jerdon, 1864) - északnyugat-Pakisztán, India, Nepál és Srí Lanka
- Rallina eurizonoides telmatophila (Hume, 1878) - Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnám, Kína délkeleti része
- Rallina eurizonoides sepiaria (Stejneger, 1887) - Rjúkjú-szigetek
- Rallina eurizonoides alvarezi (Kennedy & C. A. Ross, 1987) - Batan-szigetek (Fülöp-szigetek)
- Rallina eurizonoides formosana (Seebohm, 1894) - Tajvan
- Rallina eurizonoides eurizonoides (Lafresnaye, 1845) - a Fülöp-szigetek és Palau
- Rallina eurizonoides minahasa (Wallace, 1863) - Celebesz, Peleng és a Sula-szigetek [2]
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Japán, Mianmar, Palau, Srí Lanka, Szingapúr, Tajvan, Kína, Thaiföld és Vietnám területén honos. Elszórtan előfordul Laosz és Nepál területén is.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők és cserjések, folyók és patakok közelében, valamint elárasztott mezőgazdasági területek és szántóföldek. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 25 centiméter.[5] Háta és szárnyai sötétbarnák, feje és mellkasa gesztenyebarna. Csőre fekete, csőrtöve zöld. Hasa fekete-fehér csíkozott.
Életmódja
Férgekkel, puhatestűekkel, rovarokkal táplálkozik, valamint a mocsári növények hajtásait és magjait is fogyasztja.
Szaporodása
Fészkét földre, vagy alacsony bokorra készíti. Fészekalja 4–8 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
Források
.jpg)
