Hiatella arctica
Evolúciós időszak: Eocén - jelen
Az állat jobboldali héja
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Kagylók (Bivalvia) Alosztály: Heterodonta Alosztályág: Euheterodonta Öregrend: Imparidentia Rend: Adapedonta Öregcsalád: Hiatelloidea Család: Hiatellidae Nem: Hiatella Bosc, 1801 Faj: H. arctica
Tudományos név
Hiatella arctica (Linnaeus, 1767)
Szinonimák
Szinonimák Biapholius spinosus Leach, 1822 Byssomia crispa Danilo & Sandri, 1856 Chama aculeata Strøm, 1768 Didonta bicarinata Schumacher, 1817 Hiatella arctica f. flaccida Gould, 1861 Hiatella arctica f. spinifera Sowerby II, 1875 Hiatella australis var. angasi Angas, 1865 Hiatella biaperta Daudin Bosc, 1801 Hiatella lirata (E. A. Smith, 1910) Hiatella monoperta Bosc, 1801 Hiatella oblonga W. Turton, 1822 Hiatella orientalis (Yokoyama, 1920) Hiatella pholadis (Linnaeus, 1771) Hiatella solida (Sowerby, 1834) Hiatella striata (Fleuriau de Bellevue, 1802) Hypogaea barbata Poli, 1795 Mya arctica Linnaeus, 1767 Mya byssifera Fabricius, 1780 Mytilus pholadis Linnaeus, 1771 Mytilus praecisus Montagu, 1803 Mytilus rugosus Linnaeus, 1767 Petricola awana Yokoyama, 1924 Petricola linguatula Lamarck, 1818 Rhomboides rugosus var. aculeata Scacchi, 1836 Saxicava acuta de Folin in de Folin & Périer, 1867 Saxicava antarctica Philippi, 1845 Saxicava arctica Linnaeus, 1767 Saxicava arctica var. abbreviata Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1896 Saxicava arctica var. dilatata Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1896 Saxicava arctica var. inermis Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1896 Saxicava arenacea E. A. Smith, 1910 Saxicava australis Lamarck, 1818 Saxicava azaria Dall, 1881 Saxicava chilensis Hupé in Gay, 1854 Saxicava clavis Valenciennes, 1846 Saxicava conchotrypa Philippi, 1845 Saxicava distorta Say, 1822 Saxicava flaccida Gould, 1861 Saxicava frigida Mabille & Rochebrune, 1889 Saxicava gallicana Lamarck, 1818 Saxicava groenlandica Potiez & Michaud, 1844 Saxicava guerini Hanley, 1843 Saxicava hawaiensis Dall, Bartsch & Rehder, 1938 Saxicava hiatella Chenu, 1862 Saxicava initialis de Folin in de Folin & Périer, 1867 Saxicava insita Conrad, 1869 Saxicava lebruni Mabille & Rochebrune, 1889 Saxicava lirata Smith, 1910 Saxicava macrodon Philippi, 1851 Saxicava meridionalis d'Orbigny, 1846 Saxicava mollis Mabille & Rochebrune, 1889 Saxicava orientalis Yokoyama, 1920 Saxicava petitii G. B. Sowerby II, 1875 Saxicava pholadis (Linnaeus, 1771) Saxicava pholadis gastrochaenoidea Carpenter, 1864 Saxicava purpurascens G. B. Sowerby I, 1834 Saxicava rietensis W. H. Turton, 1932 Saxicava rubra Deshayes, 1848 Saxicava rugosa var. cylindrica Wood, 1847 Saxicava sakhalinensis Takeda, 1953 Saxicava similis Deshayes in Maillard, 1863 Saxicava solida G. B. Sowerby I, 1834 Saxicava spinifera G. B. Sowerby II, 1875 Saxicava striata Fleuriau de Bellevue, 1802 Saxicava subantarctica Preston, 1913 Saxicava subtriangularis W. H. Turton, 1932 Saxicava sulcata G. B. Sowerby II, 1875 Saxicava tenuis G. B. Sowerby I, 1834 Saxicava truncata Philippi, 1898 Saxicava ungana Grewingk, 1850 Saxicava veneriformis Lamarck, 1818 Solen minutus Linnaeus, 1767 Sphenia bilirata Gabb, 1861 Spongyophylla irregularis Brusina, 1866 Tellina rhomboides Gmelin, 1791 Tellina rhomboides Poli, 1791
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hiatella arctica témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hiatella arctica témájú médiaállományokat és Hiatella arctica témájú kategóriát.

A Hiatella arctica a kagylók (Bivalvia) osztályának Adapedonta rendjébe, ezen belül a Hiatellidae családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

A Hiatella arctica előfordulási területe az Atlanti-óceán. Nyugaton a Jeges-tengertől kezdve Kanada és az Amerikai Egyesült Államok keleti partjai mentén, a Karib-térségen és a Mexikói-öblön keresztül, egészen Brazília legészakibb partjáig található meg. Keleten, szintén a Jeges-tengertől kezdve az Északi-tengeren keresztül, Nyugat-Európa és -Afrika partjáig fordul elő. A Földközi-tengerben és Angola tengervizeiben is vannak állományai.

Ősi faj, amely már az eocén korban megjelent.

A héja általában körülbelül 2,5 centiméteresre nő meg, de 4-5 centiméteres példányokról is tudunk. A két héja nagyjából egyforma méretű és alakú.

A vízalatti szirtek, kövek lakója; ezekbe mélyen befúrhatja magát. Az árapálytérségtől egészen a tengerek mélyéig is megtalálható. Táplálékként a vízből szűri ki a szerves részecskéket. A Herrmannella hiatellai nevű evezőlábú rák (Copepoda) a külső élősködője ennek a kagylónak.

• 
  A természetes élőhelyén
• 
  a kolóniája
• 
  Elpusztult állatok
• 
  héjai

• Hiatella arctica (Linnaeus, 1767) WoRMS
• Linnaeus C. (1767). Systema naturae per regna tria naturae: secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Ed. 12. 1., Regnum Animale. 1 & 2. Holmiae, Laurentii Salvii. Holmiae [Stockholm], Laurentii Salvii. pp. 1-532 [1766] pp. 533-1327 [1767]., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/83650#5
• Danilo, F. & Sandri, G. B. (1856) Elenco nominale dei gasteropodi testacei marini raccolti nei dintorni di Zara. Zara.
• Strøm H. (1768). Beskrivelse over Norske Insecter. Andet Stykke. Det Kongelige Norske Videnskabers Selskabs Skrifter, Kjobenhavn : 4: 313-371, pl. 16, available online at http://www-gdz.sub.uni-goettingen.de/cgi-bin/digbib.cgi?PPN481641912_0004 page(s): 368-369; pl. 16 fig. 24
• Schumacher C.F. (1817). Essai d'un nouveau système des habitations des vers testacés. Schultz, Copenghagen. iv + 288 pp., 22 pls. , available online at http://www.biodiversitylibrary.org/item/81329
• Bosc, L. A. G. (1801). Histoire naturelle des coquilles, contenant leur description, les moeurs des animaux qui les habitent et leurs usages. Deterville, Paris. vol. 1, 343 p.; vol. 2, 330 p.; vol. 3, 292 p.; vol. 4, 280 p.; vol. 5, 255 p., 1 table, 44 plates., available online at http://www.biodiversitylibrary.org/bibliography/10436
• Turton W. (1822). Conchylia dithyra Insularum britannicarum. The bivalve shells of the British Islands. M.A. Natali, London, & Combe and son, Leicester. xlvii + 279 p., 20 pl., available online at http://books.google.es/books?id=PjMOAAAAMAAJ