Az „adventista” szó a latinadventus szóból származik, ami „megérkezést”, „eljövetelt”, „adventet” jelent,[12] utalva arra, hogy Jézus Krisztus közeli visszatérésében hisznek.
Európában Romániában van a legnagyobb taglétszámuk, 2021 végén 61 750 fő.[23] A hívők száma azonban a század elejétől folyamatosan csökkent.[24]
2017-es adat alapján Monaconak és Jersey szigetének egyáltalán nincsenek adventista hívői.[25]
Európában a taglétszámuk az utóbbi évtizedekben számos országban csak gyenge növekedést, illetve egyes területeken stagnálást vagy visszaesést mutat.[26] Sok nyugati országban a növekedést a külföldről, főleg a harmadik világból bevándoroltak befolyásolták.
A megkeresztelt hívők száma, változása európai országokban és területeken
A közösség létszáma 1953-ban tetőzött, kb. 7460 megkeresztelt hívővel.[35] Utána visszaesést mutatott. A szakadások az '50–es és 60–as években, majd az 1970-es évek második felében is hozzájárultak az akkori csökkenéshez, illetve a rendszerváltás után és 2015-ben a Keresztény Advent Közösségből való csatlakozók az átmeneti növekedéshez.
Az országban 2024 júniusában 5009 megkeresztelt hívő él.[2] Bár 2015-ben a KERAK-ból áttértek növelték a taglétszámot, 2016 óta a gyülekezetek és a hívők száma is csökkent.[36] 2022-ben az országban a népességhez viszonyított arányuk kb. 1:1900. [2]
A megkeresztelt magyar hetednapi adventista hívők számának változása [37][2]
A felekezet nemzetközi története során számos olyan csoport volt, amely kiszakadt az egyházból és megalakította a saját mozgalmát.
Az I. világháborút követően megalakult a Hetednap Adventista Reformmozgalom néven ismert csoport, amely tiltakozott a fegyverfogás és az egyház háborúban való részvétele miatt.
A Szovjetunióban ugyanezek a problémák hoztak létre az Igaz és Szabad Hetednapi Adventisták néven ismert csoportot,[40]
amely a SZU volt köztársaságaiban a 21. században is aktív.
A magyarországi egyház története során is több szakadás történt.
Az egyház alapsejtjei a gyülekezetek, ezek kerületté, a kerületek egyházterületté szerveződnek. A területeket többnyire a nemzeti unió fogja össze, az uniókat pedig a divízió.
A magyarországi egyház (unió) a londoni székhelyű, Transzeurópai Divízióhoz (TED) tartozik.[41]
Az adventista világegyház szervezetileg 13 divizóra és két misszióterületre oszlik, élén pedig a Generál Konferencia (főtanács) áll, amelynek adminisztrációja az Egyesült Államokban székel.[42]
Szervezetük képviseleti renden alapul, amely demokratizmust mutat. A különféle vezetői pozíciók nem állandóak és időnként felülvizsgálják ezeket. A szervezeti egységeket bizottságok irányítják. A helyi gyülekezetek élén a „presbiter” áll, aki adventista szabályok szerint történt felszentelés után keresztelhet és vezetheti az úrvacsora szertartását. Minden megkeresztelt adventista egy helyi gyülekezet tagja és az egyházon belül szavazati joggal élhet.
Az egyház sok közösségi aktivitást támogat az egyenlő jogok, igazságszolgáltatás, a nyomor felszámolása, a képzés érdekében, és világméretű hálózatot tart fenn az oktatás és a közvetlen egészségügyi szolgálatok biztosítására.
Összejövetelek és szertartások
Az adventisták péntek este és (a többi keresztény egyháztól eltérően)szombati napokon jönnek össze közös Biblia-tanulmányozásra és istentiszteletre.
Az úrvacsora szertartását kovásztalan kenyérrel és szőlőlével mutatják be, és úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bűneik bocsánatára. Az úrvacsorához – az utolsó vacsorához híven – szertartásszerűen lábmosás is kapcsolódik.
A lábmosást sok keresztény nem érti és nem ismeri. Mindenesetre a Bibliában Jézus Krisztus egyértelműen beszél ennek megtartásáról és mikéntjéről, illetve, hogy miért is rendelte el mindezt.[43] A bornak fordított szó pedig a Bibliában véleményük szerint egyértelműen alkoholmentes mustot jelent ebben az esetben.
Egyes doktrínákban a hetednapot ünneplő adventisták megegyeznek más keresztényekkel, más hitalapelvek esetén azonban egészen külön szemléletük van. Azokat a doktrínákat nem fogadják el, amelyek nem az Isten Igéjére épülnek.[45]
Gyakorlatilag minden hitalapelvük megtalálható egyik-másik felekezet hitvallásában. Egyesek csak rájuk jellemzőek. Az adventista hitalapelveket más keresztények hitalapelveivel összevetve a következő címek alatt csoportosíthatjuk:
Konzervatív keresztényekkel és a protestáns történelmi hitelvekkel közös doktrínák
1. Istena Teremtő Isten, aki a világegyetem Fenntartója és Vezetője, Ő örök, mindentudó, mindent megtehet, bárhol jelen lehet (1 Mózes 1:1, 1 Mózes 17:1, Titus 1:2, Ézsaiás 46:10, Zsoltárok 139:7-10).
2. Az Istenség magába foglalja az Atya, a Fiú és a Szentlélek személyeit, mindazonáltal ez a három egy, lényegben, természetben és célban (1 János 5:7, Efézus 4:5).
3. A Szentírás Isten ihletett kinyilatkoztatása, amelyet az embernek adott; és a Biblia az egyetlen törvénymutatója a hitnek és a gyakorlatnak (2 Timóteus 3:16-17).
4. Jézus Krisztus maga Isten, és az Atyával együtt öröktől fogva létezik (János 10:30, Efézus 3:11).
5. A Szentlélek személlyel rendelkező lény, aki ugyanazon tulajdonságokkal bír, mint az Atya meg a Fiú (János 16:7-14, 1 Korintus 2:11).
6. Krisztus, Istennek Ígéje csodálatos szűztől való fogantatás által öltött testet; és teljesen bűntelen életet élt itt e földön (Lukács 1:31-32, Zsidó 4:15).
7. Jézus helyettesítő, bűnbocsátó halála egyszer és mindenkor elégséges a bűnös, elveszett emberiség megváltásához (János 3:16).
8. Jézus Krisztus a szó szoros értelmében testben támadt fel a sírból (1 Korintus 15:1-20).
9. Jézus a szó szoros értelmében testben ment fel a mennyekbe (Lukács 24:39-51).
10. Jelenleg a hithű keresztények közbenjárójaként szolgál, papként közbenjárva értük az Atya előtt (Zsidó 5:9-10).
11. Vissza fog jönni a millennium előtt személyes, immanens módon (1 Tessalonika 4:16-17, Jelenések 20:4).
12. Az ember bűntelennek lett teremtve, de utólagos bűnbeesése miatt elidegenedési és elfajulási folyamat vette kezdetét (Prédikátor 7:29, Róma 7:18-20).
13. Megváltatni Jézus Krisztus által egyedül csak kegyelem által lehet, azáltal, hogy hiszünk az Ő áldozatában (Efézus 2:8-9).
14. Jézus Krisztusban új életet kezdeni csak megújulás, újjászületés útján lehet (2 Korintus 5:16-17).
15. Az ember egyedül csak hit által nyilvánítható bűntelennek (Róma 3:21-26).
16. Az ember Krisztusnak az őbenne való lakozása által szenteltetik meg, a Szentlélek munkája által (1 Péter 3:15, 1 Tessalonika 5:23, 2 Tessalonika 2:13).
17. Az ember megdicsőült lesz a feltámadás, azaz a szentek átváltozásának pillanatában, mikor az Úr visszajön (1 Korintus 15:51-52).
18. Lesz egy ítélet, amelyben minden ember részt fog venni (Prédikátor 12:16, Zsidó 9:27).
19. Az Evangéliumnak bizonyságként hirdettetnie kell az egész földön (evangelizáció – Máté 24:14, Kolossé 1:5-6).
Egyes konzervatív keresztényekkel közös hitelvek
1. Az ember szabadon dönthet abban, hogy elfogadja, vagy pedig visszautasítja Krisztus megváltó szolgálatának ajánlatát; Isten egyetlen ember számára sem rendelte el előre, hogy megváltott, vagy pedig elveszett lesz-e (János 3:16, Józsué 24:15, 1 Korintus 9:26-27).
2. Az Erkölcsi Törvény, a Tízparancsolat, minden ember életének és magatartásának szabványa, törvényadója, életkortól függetlenül; a Tízparancsolat nem lett sem megváltoztatva, sem eltörölve (2 Mózes 20:1-17, Máté 5:17, Lukács 16:17, Róma 3:20, 31:1-4, 7:12, Zsidó 8:10).
3. A keresztség egyetlen teljesen víz alá való merítésből áll; nem spriccelésből, a víznek ráöntéséből vagy pedig háromszor víz alá való merítésből (Máté 28:18-19, Márk 1:9-10, Apostolok Cselekedetei 8:35-38).
4. Az ember a teremtéskor korlátolt halhatatlansággal lett felruházva; az ember nem halhatatlan önmagában, nincs halhatatlan lelke sem (Zsoltár 146:4, Prédikátor 9:5-6.10, 12:7, Ézsaiás 26:14).
5. A rossz bűnhődés által, és teljes megsemmisítés által lesz megbüntetve; nem létezik örök pokol, amelyben a lelkeket örökkön örökké kínoznák (Máté 25:41, 2 Péter 3:7).
6. A hét hetedik napja a szombat (Sabbat); a szombat soha nem volt eltörölve, soha nem volt áthelyezve a hét első napjára (1 Mózes 2:2-3, 2 Mózes 20:8-11, Ezékiel 20:20, Máté 12:8).
7. A tized elve Isten terve az egyháza fenntartására; a tized elve nem csak a zsidók számára volt elrendelve (1 Mózes 14:20, 3 Mózes 27:30, Malakiás 3:10, Máté 23:23).
9. A próféciák értelmezésének leghelyesebb módja a történelmi értelmezésben mutatkozik meg; nem fogadható el a preterista vagy a futurista értelmezés ld. A jelenések könyve (4 Mózes 14:34, Ezékiel 4:6, Dániel 9:23,25,27, Máté 24:15).
10. Az államhatalmak különválasztása (az állam és az egyház teljesen különböző rendszer alapján kell működjön); a vallás, vagy az emberek vallásos életének irányítását megpróbálandó, az egyház nem szabad uralja az államot, és az államnak sem szabad uralkodnia az egyház felett (Márk 12:17, Apostolok Cselekedetei 5:29, Róma 13:1-2, 1 Péter 2:13-14).
11. A Krisztus által elrendelt szertartás – az Úrvacsora alkalmával egymás lábának megmosása – a mai napig érvényes szertartás; ez a szertartás nem csak egy alkalmazkodás volt az akkori idők szokásaihoz és elvárásaihoz (János 13:14-15, 1 Korintus 11:23-24).
12. Önmegtartóztatás azon gyakorlatoktól, amelyek magukba foglalják a dohány vagy az alkohol használatát; ezen dolgok használata által Istent helytelen módon mutatjuk be (Példabeszédek 23:20-21, 31:4-5, 1 Korintus 3:16-17, 6:19-20, 10:31).
A hetednapot ünneplő adventisták sajátos doktrínái
1. Az ószövetségitemplomi szolgálat Jézus Krisztus egész történelmen átívelő üdvözítő, főpapi szolgálatának előképe, ahol Krisztus jelenleg (1844 óta) a Szentek Szentje által jelképezett közbenjárói szolgálatának kétféle fázisában szolgál (Zsidó 2:17, 5:1, 8:1-3, 9, 1 Timóteus 2:5).
2. Egy vizsgálati ítéletnek kell végbemennie, amelyben minden ember fölött kegyelmesen és a maga idejében megszületik az ítélet Jézus dicsőséges visszajövetele előtt (Máté 12:36, Zsidó 7:25, 1 János 2:1, 2 Péter 2:9, 3:7).
3. A prófétaság lelke, vagy a prófétálás ajándéka egy a Szentlélek ajándékai közül, amit az egyháznak ígért az utolsó időkre, és ez az ajándék a Hetednapot Ünneplő Adventista Egyházban a múltban Ellen White írásai és munkássága által nyilvánult meg, azonban azóta is minden időben érvényes, így ma is épp úgy érvényes és jelenlévő ez az ajándék (Jóel 2:28-29, 1 Korintus 12:11, Efézus 4:11-12, Jelenések 12:17, 19:10).
4. Az Isten pecsétje és a fenevad jele, amelyeket a Jelenések Könyve említ, az igaz és a hamis istentisztelet szimbólumai, az isteni és az egyházi hatalomban megnyilvánuló emberi (az isteninek vallásos köntösben ellenszegülő) tekintély a Jézus visszajövetele előtti utolsó nagy összecsapásban éri el csúcspontját ez a nagy küzdelem. (Jelenések 13:16-17, 14:9, 15:2).
5. A Jelenések Könyvének 14. fejezetében bemutatott három angyal Istennek a világhoz intézett utolsó üzenetét jelképezi, amely felkészít a Krisztus visszajövetelére (Máté 12:36, 1 János 4:17, 2 Péter 2:9, 3:7, Jelenések 14:6-12).
Erkölcsi és egészségvédelmi elvek, tiltások, szabályok
A dohányzás tiltott. A kávé fogyasztása nem ajánlott. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok. A test-lélek-szellem egységeként értelmezik az emberi lény egészét, amelyek nem élnek egymástól függetlenül. Ellen G. White az írásaiban részletesen kitért az egészségi alapelvekre.
A homoszexualitás a bibliában szereplő eredeti isteni tervvel nem egyeztethető össze.
Az abortusznak erkölcsi következményei vannak, s ezek az ember lelkivilágára vannak elsősorban rossz kihatással. Kivételes esetek, amelyekben mégis megengedhető: a nemi erőszak, vérfertőzés, egyes születési rendellenességek, illetve ha a szülés veszélyezteti az anya életét. Tanácskozás után a végső döntést az asszony hozza meg.
Hitelvek
A tiszta és tisztátalan állatok különválasztása a Mózes III. könyve alapján. A tisztátalannak tartott állatok húsát a Szentírás ószövetségi része alapján nem fogyasztják. (Özönvíz története említi először sok évszázaddal a zsidó nép kialakulása előtt).
A nemek egyenlősége és a nők jogaiért való küzdelem.
A házasság állandó, a válás ellen foglalnak állást. Kivételes esetek, amikben mégis megfontolandó: házasságtörés, paráznaság vagy fizikai erőszak. Az újraházasodás kizárólag a házasságtörés esetében fogadható el.
Szombaton (péntek és szombat naplemente között) nem dolgoznak (Tízparancsolat 2. Mózes 20:8-11). Ugyanígy – hitük szerint – elvész a szombat-tartás áldása ha a maguk hasznát keresik. Kerülik a köznapi időtöltést (pl. televíziózás, szórakozás, vásárlás – l. Ézsaiás 58. fejezete.)
Az adventisták azt tanítják, hogy ők alkotják a "maradék egyházat",[11] azt egyetlen keresztény közösséget, amely az "igazságot" képviseli az utolsó napokban és amely súlyos megpróbáltatások és nyomorúság elé néz a „vasárnapi törvény” bevezetése után.[49][50][51] A kritikusok szerint tévelygésekben élnek és üldözési komplexusuk van.
↑Adventist Directory: 12501 Old Columbia Pike, Silver Spring, Maryland, 20904-6600
↑A hitelveik alapján: a Teremtő a teremtés hat napja után a hetedik napon megpihent, és a szombatot minden ember számára a teremtés emlékévé rendelte. A Tízparancsolat megmásíthatatlan törvényének negyedik parancsolata a szombat, amely az Istennel és egymással való bensőséges kapcsolat napja. E szent időszak estétől estéig, naplementétől naplementéig tartó örömteli megtartása Isten teremtő és megváltó munkájának ünneplése. (https://adventista.hu/kik-az-adventistak/hitelveink/)
↑1. A Szentírás (magyar nyelven). Hetednapi Adventista Egyház. (Hozzáférés: 2023. június 21.)
↑Hitelveink (magyar nyelven). Hetednapi Adventista Egyház. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
↑John Byington (1798–1887) a Generál Konferencia első elnöke. Édesapja metodista vándorprédikátor volt, később, 1828-ban pedig a metodista protestáns egyház (Methodist Protestant Church - MPC) egyik alapítója. Fia, John, 1852-ben, amikor elolvasta a Review and Herald (ma Adventist Review) egy példányát, kezdte el szent napként a szombatot megtartani. Három évig szombati összejöveteleket tartottak az otthonában, majd a telkén gyülekezeti épületet emelt. Úgy tartják, ez volt az első hetednapi adventisták által épített templom. James White kérésére 1858-ban a michigani Battle Creekbe költözött. Szorosan együttműködött James White-tal és JN Andrews-szal a növekvő hetednapi adventista mozgalom megszervezésében. 1863-ban a michigani Battle Creek-i Generál Konferencia kezdeti szervezésekor ő lett a felekezet első elnöke; ugyanis James White, akit elsőként választottak meg, visszautasította a pozíciót.
↑Korunk és a világ sorsa című műve Gyarmati Béla fordításában jelent meg.
↑1941-ben született, Latin-Amerikában és Közép-Amerikában szolgáló észak-amerikai (USA) misszionáriusok gyermekeként. Iskolai tanulmányait a 4. osztályig Puerto Ricóban végezte, majd Kubában járt iskolába, majd Kaliforniában és Oregonban járt középiskolába. Felsőfokú képzését adventista iskolákban végezte, így az Atlantic Union Collegeban (Massachusetts), Newbold College (Anglia). 1962-ben diplomázott az ugyancsak adventista Andrews Egyetemen, majd 1963-ban szerezte meg újszövetségi teológiából a mesterfokozatot. 1990-ben választották meg a Generál Konferencia elnökévé. 1998-ban tett intézkedését, hogy az egyház minden divíziójában létrehozta a ""Lelkészi és Teológiai Oktatási Tanács-ot" (Board of Ministerial and Theological Education), erősen bírálták. 1999 elején lemondott a GK elnöki posztjáról. 2015-ben hunyt el Floridában.
↑Paulsen 1935-ben született Narvikban, Norvégiában, adventista szülők gyermekeként. Teológiát tanult Dániában, majd a michigani Andrews Egyetemen szerzett teológiai alapdiplomát, utána a német Tübingeni Egyetemen doktori fokozatot szerzett. 1953-ban kezdett lelkészként Norvégiában, és dolgozott Ghánában , Nigériában és Nagy -Britanniában is. 1995-ben a GK alelnöke lett, 1999-ben pedig annak vezetőjévé választották.
↑A korábbi GK elnök, Neal C. Wilson fia, aki 1990-ig töltötte be e pozíciót. Ted N.C. Wilson 1974-ben kezdte egyházi pályafutását Nagy New York lelkészeként, majd az ottani Metropolitan Ministries igazgatóhelyetteseként és igazgatójaként dolgozott (1976–1981). Ezt követően 1990-ig az egyház afrikai-indiai óceáni részlegénél dolgozott (Abidjan, Elefántcsontpart), osztályigazgatóként, majd ügyvezető titkárként. 1992 és 1996 között az egyház Eurázsiai Divizió elnöki posztját töltötte be Moszkvában, Oroszországban. Utána visszatért az Egyesült Államokba és 2000-ben megválasztották a General Konferencia alelnökévé, majd 2010-ben annak elnökévé.
Bibliográfia
Szelektált művek magyarul:
1945 előttiek
Nyisztor Zoltán: Baptisták és adventisták; Szt. István Társulat, Bp., 1925 (Keresztény kis könyvtár)
Kádár Géza: Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai. Baptisták, adventisták, millénisták tanításainak ismertetése; Seres Ny., Zălau, 1925
Nyisztor Zoltán: Adventisták; Sz. István Társulat, Bp., 1927 (A magyar nép könyvtára)
Ozsváth Gy. V.: Feléledés és reformáció szükségleteihez ismertetett pontok, a hetednapot ünneplő adventisták számára; Lyceum Ny., Cluj, 1935
Az igaz alapon épített hetednapot ünneplő adventisták gyülekezeti rendszabálya; Tip. Pax, Târgu-Mureş, 1937
A hetednapi adventisták felekezetének történelme; Gyarmati-Bősz Ny., Bp., 1938
A hetednapot ünneplő adventisták felekezetének hitelvei; Gyarmati és Bősz, Bp., 1939
1945–1989
Számvetés. Az Adventista Egyház H. N. választó unió konferenciája, 1967. dec. 7-8.; szerk. Gombos Andor, Szakács József, ifj. Szigeti Jenő; Zenemű Ny., Bp., 1968
A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei; szöveg angol eredeti alapján Szilvási József; H. N. Adventista Egyház, Bp., 1988
Az Úr templomában; szöveg angol eredeti alapján Szilvási József; H. N. Adventista Egyház, Bp., 1989
Szilvási József: A H. N. Adventista Egyház; a H. N. Adventista Egyház Kommunikációs és Vallásszabadsági Osztálya, Bp., 1989
1990–1999
Az Ő lábnyomában. A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei; H.N. Adventista Egyház, Kolozsvár, 1992
A Hetednapi Adventista Egyház alapvető hitelvei; H. N. Adventista Egyház Kommunikációs és Vallásszabadsági Osztálya, Bp., 1993
"Igazságot, igazságot kövess, hogy élhess..." Egy lezáratlan fejezet az adventmozgalom XX. századi történelméből; szerk. Egervári Oszkár et al.; Keresztény Advent Közösség, Bp., 1995
A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei. A 27 alapvető hitelv bibliai magyarázata; ford. Bánfiné Roóz Magda, Zarkáné Teremy Krisztina; Advent, Bp., 1997
2000–2009
Rajki Zoltán: A H.N. Adventista Egyház története 1945 és 1989 között Magyarországon. Doktori disszertáció; Advent, Bp., 2003 (Societas et ecclesia, 6.)
Fekete Péter: Krisztus vagy szombatnap? Bibliai kritika a hetednapi adventisták tanairól; 2. jav. kiad.; Ébredés Alapítvány, 2004
A szentély tana, a szombat, a prófétaság lelke, a hármas angyali üzenet. Négy tanulmány az alapvető adventista tanításokról; tan. C. Mervyn Maxwell et al.; Adventista Teológiai Főiskola, Bp., 1997 (Az adventista teológiatörténet kiskönyvtára, 4.) ISBN 963 7817 97 2
Hetednapi adventista gyülekezeti kézikönyv; ford. Hegyes Horváth Csilla, Hegyes Horváth Géza; H. N. Adventista Egyház, Bp., 2003 ISBN 963-9122-95-5
Fehér János: Vallomás az emigrációból. Visszatekintés negyvenkét év szolgálatára az Úr művében; Spalding Alapítvány, Bp.–Herceghalom, 2004
Rajki Zoltán: Egy amerikai lelkész magyarországi missziója. John Friederick Huenergardt élete és korának adventizmusa; Lucidus, Bp., 2004 (Kisebbségkutatás könyvek)
Krisztus egyházának istentiszteleti alkalmai és közösségi élete, 1-2.; összeáll. Vankó Zsuzsa; BIK, Bp., 2007 (Biblia-tanulmányok)
Mark Ford: A washingtoni gyülekezet. Az adventizmus gyökereinek felfedezése; ford. Kántor Boglárka; BIK, Bp., 2006
Clifford Goldstein: Az evangélium, 1844 és az ítélet; ford. Zarkáné Teremy Krisztina; Hetednapi Adventista Egyház–Élet és Egészség, Pécel–Bp., 2006 (Bibliatanulmányok)
George R. Knight: Helyünk a keresztény világban. A hetednapi adventista gondolkodás története; ford. Zámbóné Kocic Larisa; Felfedezések Alapítvány, Bp., 2008
Lewis R. Walton: "Jéghegy! Előre!". Gondolatok az adventista egyház két nagy válságához; ford. Erdélyi László, Zarkáné Teremy Krisztina; Boldog Élet Alapítvány, Bp., 2008
C. Mervyn Maxwell: Mondd el a világnak! A hetednapi adventisták története; ford. Csabai Tamás, Takács Szabolcs; Felfedezések Alapítvány–Bibliaiskolák Közössége, Bp., 2009
Jerry D. Thomas: Hitünk alapjai gyermekeknek. Hogyan tanítsuk gyermekeinknek a Hetednapi Adventista Egyház hitelveit?; tanítási ötletek Jerry és Kitty Thomas, ford. Tokics Ildikó; Advent Irodalmi Műhely, Bp., 2009
Jerry A. Moon: Az isteni háromság tanításának története az adventmozgalomban; ford. Csabai Tamás; BIK, Bp., 2009
A nők felszentelésének kérdése a H. N. Adventista Egyházban. Új világosság, vagy a szabadelvűség győzelme?; összeáll. Fehér János; BIK, Bp., 2009
2010-től
Erdélyi László: Egyetemes adventtörténet. Vázlat; "Boldog Élet" Alapítvány, Bp., 2010
Szilvási József: A Hetednapi Adventista Egyház. Több mint száz éve Magyarországon; Adventista Teológiai Főiskola, Pécel, 2011
Háttér. Állambiztonsági dokumentumok a H. N. Adventista Egyház magyarországi történetéből; szerk. Holló Péter; Spalding Alapítvány, Biatorbágy, 2012
Kormos Erik: Miért lett az Isten emberré? Adventisták Krisztusról; Advent, Bp., 2012
Növekedés Krisztusban. Alapvető hitelveink; összeáll. Egerváriné Árvai Márta et al.; BIK, Bp., 2012 (Bibliatanulmányok)
Rajki Zoltán: Az Egervári-mozgalom. A Keresztény Advent Közösség kialakulása és vallásszabadsági küzdelmei a Kádár-korszak második felében, 1975–1990; Gondolat, Bp., 2012
Szigeti Jenő: 100 éve történt. A Duna Unió megszervezésének emlékezete, 1912–1919; Advent, Bp., 2013
Hetednapi Adventista Egyház Dunamelléki Egyházterület XIX. konferenciája, 2017. 05. 28. Beszámoló a XVIII. ciklusról, 2014–2017 április; Hetednapi Adventista Egyház Dunamelléki Egyházterülete, Bp., 2017
Szilvási József–Tonhaizer Tibor: Az adventmozgalom története; Adventista Teológiai Főiskola, Pécel, 2017 (Adventista akadémia)
Szilvási József: Hit általi megigazulás és hetednapi adventista identitás; Adventista Teológiai Főiskola, Pécel, 2017
Szilvási József: Együttműködés, koordináció, konszenzuskeresés. Ki kormányozza az egyházat?; Adventista Teológiai Főiskola, Pécel, 2017
George R. Knight: Apokaliptika és egy termékenységtől megfosztott adventizmus; ford. Szilágyi Éva; Advent, Bp., 2017
Stephen P. Bohr: A kizökkentett idő avagy A futurizmus hihetetlen pályafutása az ellenreformáció korától napjainkig: kísérlet a folytatólagos történeti próféciaértelmezés felszámolására, továbbá az "idők megváltoztatásának" (Dán 7,25) kihatása a végidő eseményeinek hetednapi adventista értelmezésére; ford. Csala Beáta; Hetedik, Felsőörs, 2017
Szilvási József: Hetednapi adventista mítoszok. Az 1888-as üzenet, az ómega-válság és az utolsó nemzedék; Adventista Teológiai Főiskola, Pécel, 2018
Herbert Edgar Douglass: Útelágazás. Megosztó kérdések az adventmozgalomban 1957-től napjainkig; ford. ifj. Egervári Tivadar; BIK, Bp., 2019
A Hetednapi Adventista Egyház Dunamelléki Egyházterületének beszámolói a XIX. konferenciai ciklusról; szerk. Ősz-Farkas Ernő; Hetednapi Adventista Egyház Dunamelléki Egyházterülete, Bp., 2021
Szilvási András: Élethűség. A lelkipásztor élete és hivatása; Advent–Adventista Teológiai Főiskola, Bp.–Pécel, 2021