A G3 gépkarabély története a második világháborúig nyúlik vissza. A háború végén a mérnökök egy olyan fegyver kifejlesztésén dolgoztak, ami olcsó, nem igényel bonyolult gyártástechnológiát és anyagokat, megbízható, de nem feltétlenül hosszú élettartamú. A görgőkkel késleltetett tömegzár prototípusán az oberdorfi Mauserwerke mérnökei dolgoztak, de a Sturmgewehr 45 gyártására a háború végéig nem került sor. A Mauserwerke tervezőmérnöke Ludwig Vorgrimmler a háború után a CETME kutatóintézetben folytatta a késleltetett tömegzár tökéletesítését. A prototípus kifejlesztése után a spanyol kormány az oberdorfi Heckler & KochGmbH-t kérte fel a fegyver gyártásának megszervezésére. Németország hadserege, a Bundeswehr, a fegyvert 1959-ben G3 jelzéssel állította hadrendbe.
Szerkezeti kialakítása
A fegyver késleltetett tömegzáras kialakítású, a lövés során a csőben uralkodó gáznyomás hatására fellépő erő hat a zárt állapotú zártömbre, amely a görgőkön keresztül elmozdítja a záróéket, ami rövid hátramozgás után magával vonja a zártömböt. Amikor a zártömb elkezdi a hátrafelel mozgást, a lövedék már elhagyja a fegyvert, a töltényűr nyomása visszaesik a légköri nyomás szintjére, a zártömbbe épített hüvelykivonó üríti a töltényűrt, a zártömb hátranyomja a kakast, a zárvezető előre mozog a tárból a legfelső töltényt a töltényűrbe tolja és a görgőket a tok üregébe kényszeríti. Sorozatlövésre állított fegyverben a lövési folyamat addig ismétlődik, amíg töltény van a tárban vagy a lövész el nem engedi az elsütőbillentyűt.
Alkalmazó országok
A G3 karabélyt közel ötven országban rendszeresítették, és gyártják (merev és betolható válltámasszal, céltávcsővel, más űrméretekben). Korábbi alkalmazók:
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
