A hamisciprus vagy álciprus (Chamaecyparis) a ciprusfélék családjának egyes szerzők szerint egy, mások szerint több nemzetsége — utóbbi esetben a Chamaecyparisból eredetileg a Xanthocyparis (Farjon 2002) nemzetséget választották le. A 2000-es években egyes szerzők e két nemzetség egyes fajait a Callitropsis Oerst. nemzetségbe vonták össze. Debreczy et al. (2009) ebbe az új nemzetségbe sorolta át legismertebb fajukat, a Nutka álciprust (Chamaecyparis nootkatensis majd Xanthocyparis nootkatensis, jelenleg Callitropsis nootkatensis.[1]
Vannak, akik a hamisciprusokat egyáltalán nem különítik el, hanem összes fajukat beolvasztják a ciprus (Cupressus) növénynemzetségbe.[2][3]
Származása, elterjedése
Fajai Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak. Közülük többet dísznövényként számos helyre betelepítettek, ezért a legtöbb fajnak számos kertészeti változata ismert..
Megjelenése, felépítése
20–70 méter magasra növő, örökzöld fa. Termete, megjelenése a cipruséhoz hasonló, de ágai sűrűbbek, tobozai kisebbek. Jellemző, hogy vezérhajtása általában bókoló.[4] Levelei egyéves koráig tűszerűek, az érett fáé pikkelyszerűek. A tobozainak alakja a gömbölydedtől az oválisig változhat, bennük tobozpikkelyenként (ugyancsak a ciprustól eltérően) 2–4 magkezdemény alakul ki. A magvak egy év alatt megérnek.
Fajai
A nemzetségbe az alábbi recens fajok tartoznak:
Kihalt fajok:
A Xanthocyparis nemzetségben a Callitropsisok leválasztása után egy faj maradt:
A Callitropsis nemzetség fajai:
Jegyzetek
Források
_-_oldest_specimen_in_Poland.jpg)
