Hársfaformák

Hársfaformák (Tilioideae)
Európai hárs (hibrid), a belgiumi Hameau de Doyonban álló Szent Miklós-kápolna mellett
Európai hárs (hibrid), a belgiumi
Hameau de Doyonban álló
Szent Miklós-kápolna mellett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)
Arn.
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hársfaformák (Tilioideae) témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hársfaformák (Tilioideae) témájú kategóriát.

A hársfaformák (Tilioideae) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik alcsaládja mintegy négyszáz fajjal. Sokáig önálló családnak (Tiliaceae) tekintették, és ekként a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe sorolták őket.

Elterjedésük, élőhelyük

Az alcsalád legtöbb faja a trópusokon él; az európai flórában csak a hárs (Tilia) nemzetség képviseli őket. Ennek Magyarországon három faja él:

  • a kislevelű hárs (T. cordata) és
  • a nagylevelű hárs (T. platyphyllos) levelei épek, szórt állásúak. Levéllemezük egyik fele általában nagyobb a másiknál. Hegy- és dombvidéki erdeink elegyfái. Mindkettő sok nyálka- és cseranyagot, valamint illóolajokat tartalmaz, így régóta használt gyógynövény.
  • Az ezüst hárs (T. tomentosa) szárazabb tölgyerdőink gyakori faja.

A kis- és a nagylevelű hárs hibridje a közönséges hárs (T. europaea). Ennek levelei nagyok, de a fonákuk sápadtabb, mint a nagylevelű hárs leveleié, és termésük burka is simább.

A Kárpát-medencében előfordul még a csuklyás hárs (Tilia cucullata), ami nagylevelű hárs egy sajátosan kis levelű változata. Levele aljának szív alakú metszése mélyedést alkotva összenő.

Megjelenésük, felépítésük

Többnyire fás növények, ritkábban lágyszárúak.

Virágaik általában bogernyőben nőnek, és a terméságazat repítő készüléke a virágzat tengelyére nőtt murvalevél. Sok porzójuk többnyire szabadon áll.

Termésük tok vagy makk.

Források