A gumós rétgomba (Agrocybe arvalis) a harmatgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, réteken, füves területeken élő, nem ehető gombafaj.
Megjelenése
A gumós rétgomba kalapja 1-3 (4) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd gyorsan kiterül, közepe kissé púpos. Széle vékony, hullámos, esetleg kissé csipkés; idősen felhajlik. Színe nedvesen sárgásbarna, okkerbarna, szárazon kifakul. Belső sötétebb okkersárga közepét a világosabb szélétől éles határ választja el. Felülete zsírosan fénylő, púpja körül sugarasan ráncos.
Húsa vékony, színe halványbarna; a tönkben sötétebb. Szaga gyenge, liszt- vagy gombaszerű, íze nem jellegzetes.
Sűrű lemezei tönkhöz nőttek (esetleg foggal), sok a féllemez. Színük fiatalon szürkésbarna, később sárgásbarna, idősen rozsdabarna, élük fehéres.
Tönkje 3-6 cm magas és 0,15-0,3 cm vastag. Alakja karcsú, hengeres, gyakran görbült. Felszíne végig finoman lisztes, deres. Tövéhez fehéres, gyökérszerű micéliumzsinór kapcsolódik, ami barnásfekete, borsó nagyságú gumóban (szklerócium) végződik. Színe a kalaphoz hasonló, de világosabb okkersárga, halvány, márványos mintázattal.
Spórapora sötétbarna. Spórája ellipszis vagy majdnem mandula alakú, sima, vastag falú, mérete 8-10 x 5-6 μm.
Hasonló fajok
Gumója jellegzetes; az üregestönkű rétgomba, esetleg a piszkosbarna tőkegomba hasonlít hozzá.
Elterjedése és termőhelye
Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.
Humuszban gazdag füves területeken, erdőszéleken, erdei utak mentén, tisztásokon, réteken, parkokban, kertekben él néha faforgácson is megtalálható. Kora nyártól késő őszig terem.
Nem ehető.
Kapcsolódó cikkek
Források
|
|---|
| Agrocybe arvalis | |
|---|
| Agaricus arvalis | |
|---|
_Heim_%26_Romagn_552682.jpg)
