PROFILPELAJAR.COM

	Goriupp Aliz
Született	1894. augusztus 18.; Buziásfürdő
Elhunyt	1979. február 4. (84 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	könyvtáros; sajtótörténész; bibliográfus;
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1917)
Sírhelye	Farkasréti temető (E-2752. fülke)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Goriupp Aliz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Goriupp Aliz^[3] (Buziásfürdő, 1894. augusztus 18. – Budapest, 1979. február 4.) könyvtáros, sajtótörténész, bibliográfus.

Életútja

„A planta tea korában egy-egy illatos Earl Grey tea mellett Aliz gyakran idézte fel gyermekkori, fiatalkori emlékeit. Újra és újra elmondta, hogy nagyanyja jelszava a Pflicht, a kötelesség volt. és az sem volt véletlen, hogy az erdélyi szász tradícióknak megfelelően tanulmányai egy részét a híres lipcsei egyetemen végezte el. Ott még eleven hagyomány volt a német egyetemeken szokásos tanár–diák kapcsolat, és ezek az élmények meghatározták a velünk való érintkezési stílusát is.”

Fügedi Péterné Goriupp Alizról^[4]

Miután édesanyját korán elveszítette, erdélyi szász származású nagyanyja nevelte fel. Anyanyelvén kívül németül, angolul és franciául is kitűnően megtanult. Temesvárott érettségizett. 1916-ban szerzett bölcsészdoktori, 1917-ben magyar–német szakos tanári oklevelet a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Ugyanebben az időszakban ösztöndíjasként egy félévet Lipcsében töltött német filológiai tanulmányokkal. 1925–1926 folyamán Ausztriában, 1935-ben Németországban tett hosszabb tanulmányutat.

Az 1917–1918-as tanévben a kolozsvári tudományegyetem német nyelvi lektoraként és a Marianum Női Felsőkereskedelmi Iskola óraadó tanáraként működött. Hamar ráébredt, hogy nem a pedagógusi pályán kíván elhelyezkedni. 1918 végén Melich János, a Nyomtatványtár vezetője segítségével bekerült a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába. Egy évig státusz nélkül dolgozott a hírlaptárban. 1919 decemberétől fizetés nélküli gyakornok lett. 1922-től 1934-ig előbb segédőri, majd alkönyvtárnoki minőségben, 1934 és 1946 között a Nyomtatványtár őreként tevékenykedett. Részt vett a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1937-es és 1938-as felsőfokú szaktanfolyamának megszervezésében. Budapest ostromát a Magyar Nemzeti Múzeum épületében vészelte át. A háború végeztével a nemzeti könyvtár helyreállításának és újjászervezésének egyik irányítója volt.

1948-tól 1959-ig tudományos munkatársként, 1959–1960-ban főosztályvezetőként, 1960 és 1969 között nyugdíjas főtanácsadóként működött intézményében. Mindeközben 1948-tól 1953-ig Varjas Béla, majd Haraszthy Gyula meghívására a katalógus- és bibliográfiaszerkesztés megbízott előadója volt a budapesti tudományegyetemen.

Élete utolsó évtizedeiben egyre inkább elmagányosodott; nyugalomba vonulását követően kirándulással, utazgatással töltötte idejét.

Munkássága

Tudományos tevékenysége

Tudományos tevékenysége első számottevő eredménye 1916-os doktori disszertációja, amelyet Zolnai Gyula javaslatára a 19. században élt Döbrentei Gábor nyelvújításáról írt. Az 1920-as években született nyelvtudományi recenzióit a Magyar Nyelv és a Kőrösi Csoma Archívum közölte. Sajtótörténeti tanulmányai, bibliográfiái a Magyar Könyvszemlében és a Könyvbarátok Lapjában láttak napvilágot.

1927-től szerkesztette az Irodalomtörténeti Közlemények Irodalomtörténeti Repertóriumát és a Revue des Études Hongroises bibliográfiai szemléjét Les récents études bibliographiques címen.

Könyvtárszervező tevékenysége

1923-ban elkészítette a magyarországi hírlapok első katalogizálási szabályzatát. Nevéhez fűződik a 18. századi, az 1848–1849-es, a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt megjelent és az emigráns lapok feldolgozása, különgyűjteményeinek létrehozása.

Későbbi nyomtatványtári munkájához hozzátartozott a gyarapítás és a kötelespéldány-begyűjtés irányítása, a könyvek katalogizálása és szakozása, az olvasószolgálati tevékenység és a raktárfelügyelet. A nemzeti könyvtár Goriupp Aliz javaslatára vásárolta meg 1936-ban az Adrema címírógépet, amellyel lehetővé vált a nemzetközi szabványnak megfelelő katalóguscédulák sokszorosítása, új olvasói és szolgálati katalógusok létrehozása és a könyvek „futószalagon” való feldolgozása. A Fitz József igazgató által szorgalmazott könyvtári reform részeként Goriupp Aliz irányításával vezették be az egyetemes tizedes osztályozás rendszerét, a raktárakban pedig a folyószámos elhelyezést a szakrenden alapuló helyett. Működése alatt „a nyomtatványtár a Széchényi Könyvtárban a szakképzésnek valóságos házi gyakorlóosztálya” lett.^[5]

1946-tól 1954-ig a Magyar Nemzeti Bibliográfia alapító szerkesztője, 1952-ben az első magyar címleírási szabvány szerkesztője volt.

Társasági tagságai, elismerései

Kezdettől fogva tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia által 1953-ban létrehozott Könyvtártudományi Főbizottságnak. 1957-től betöltötte az Országos Könyvtárügyi Tanács Katalogizálási Szakbizottságának elnöki tisztségét.

1953-ban Munka Érdemrenddel tüntették ki.

Értékelése, emlékezete

A magyar könyvtártörténeti szakirodalom a legjelentősebb bibliográfus szakemberek között tartja számon. Komjáthy Miklósné és Pajkossy György értékelése szerint „az első modern magyar katalogizálási szakember, évtizedekig a munkaterület első szaktekintélye” volt.^[6] Fügedi Péterné „nagy tudású, fantasztikus munkabírású, szigorú, de igazságos főnökként” emlékezett rá, aki „a legkisebb apróságra is figyelt.” „Életét szinte felemésztette a fegyelmezetten teljesített napi robot. Jóllehet tudatában volt sorsának, a napról napra, évről évre ismétlődő szürke aprómunkákat is nagy szakmai alázattal végezte el.”^[7]

A Farkasréti temetőben található, E/2752 jelű nyughelye a nemzeti sírkert részét képezi.

Főbb művei

Döbrentei Gábor nyelvújítása (Budapest, 1916)
Les récentes études bibliographiques hongroises (Párizs, 1927)
Magyar Nemzeti Múzeum Hírlaposztálya fennállásának első félévszázadában, 1884–1934 (Budapest, 1934)
Katalogizálás (Budapest, 1937)
Bibliográfiai ismeretek 4. éves könyvtártudományos hallgatók részére (Budapest, 1951)
Bibliográfiák és bibliográfiák szerkesztése (Budapest, 1951)
Katalogizálás (Budapest, 1951)

Jegyzetek

↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ A róla szóló lexikon- és folyóiratcikkek Alice és Alisz formában is használják keresztnevét. Sírján az Aliz névalak áll.
↑ Fügedi, 2003. 41. o.
↑ Komjáthy–Pajkossy, 1978. 522. o.
↑ Komjáthy–Pajkossy, 1978. 520. o.
↑ Fügedi, 2003. 41–42. o.

Források

Fügedi Péterné: Eltűnt tekintélyek nyomában. Emlékezés Varjas Bélára, Goriupp Alizra és Sebestyén Gézára. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2003. 7. sz. 39–44. o.
Fügedi Péterné: Goriupp Alisz (1894–1979). In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Budapest, 1980, Országos Széchényi Könyvtár. 7–12. o.
Komjáthy Miklósné – Pajkossy György: Ötven év a nemzeti könyvtárban, katalógus és bibliográfia vonzásában. Beszélgetés Goriupp Alizzal. Könyvtáros, 1978. 9. sz. 520–523. o.
Nemzeti Örökség Intézete
Pogányné Rózsa Gabriella: A nagy katalogizálási irányzatok kialakulása a XX. század első felében. Könyvtári Figyelő, 2001. 2. sz. 263–273. o.

További információk

Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1994, Akadémiai. 314–315. o. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés
Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk.: Bárány Lászlóné. Budapest, 1999, Magyar Nagylexikon. 713. o. ISBN 963-85773-9-8
Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2001, Babits. 559. o. ISBN 963-901-517-2