Részt vett a granadai háborúban. Gil de Olid ura, az Andalúziai Testvériség (Hermandad de Andalucía) provinciálisa volt. Feleségül vette Doña Constanza-t, Lanzarote márkijának, Agustin de Herrera y Rojasnak a lányát, majd a Kanári-szigetekre ment, ahol részt vett La Gomera elfoglalásában. 1588-ban Lanzarote szigetén felépítette a Teguise nevű ferences konventet.
Nagy magángyűjteménye volt régiségekből, portrékból, fegyverekből, érmékből, kitömött állatokból, ásványokból, régi könyvekből és kéziratokból, mely korának legnagyobb spanyol magángyűjteménye volt. Genealógiával és heraldikával is foglalkozott. Több irodalmi művet is szerzett, mint a Discurso sobre la poesía castellana (1575), és a Discurso de la lengua antigua castellana.
Filológiai munkássága nagy tekintélyt szerzett számára. Discurso című műve a spanyol költészet rövid története. További könyvei a Nobleza del Andalucía, mely szintén számos történeti és irodalmi adalékkal szolgál. Több kiadatlan műve is van, mint a Repartimiento de Sevilla y elogio de sus conquistadores és a Historia de Baeza. El Conde Lucanor című műve nagy hatást gyakorolt a spanyol irodalomra, melyet Cervantes, Lope de Vega, Tirso de Molina, Baltasar Gracián és Pedro Calderón de la Barca is felhasznált.