A gerendavázas-kitöltőfalas építészet/stílus[1] vagy német szóval fachwerk stílus egy építészeti mód, egyben építészeti stílus.
Története
A fachwerk a faépítészet egyik régi módja. Jellemzője, hogy a szerkezeti részek fagerengából készülnek, a falsíkot pedig a közéjük falazott vályog vagy tégla alkotja. További jellemzője, hogy a faváz kívülről nem kap borítást, látható marad. A fachwerk az Észak-Európai területen a 7. századtól terjedt el, virágzási idejét a 16–17. században élte.[2]
A fachwerkhez hasonló épületek a világ más részein is, általában egymástól függetlenül jelentek meg a helyi építőanyagok felhasználásával.[3]
A fachwerk jellegzetes megjelenése miatt egyfajta építészeti stílusnak is tekinthető.
A stílus használata napjainkban is elterjedt.
Magyarországon
Magyarországon nem terjedt el túlzottan a stílus. Ennek ellenére, elsősorban a 19. században épültek fachwerk-jellegű épületek.
1894: Schweiger-villa, Budapest, Stefánia út[forrás?]
Számos alkalmi épület (pavilon) épült fachwerkben az 1885-ös Országos Általános Kiállításra[5] és az 1896-os millenniumi ünnepségekre is.[6] Ezek nagy részét lebontották. Talán az egyedül megmaradt ilyen épült a mai Mexikó út mentén álló Földművelésügyi Minisztérium pavilonja (tervezte: Jakab Dezső).[7]Ugyancsak a kiállításról maradt, és a Városligetben szétbontott, majd a Margit-szigeten újra Szigeti Kávéház néven felállított Vadászati pavilon (tervezte Alpár Ignác). Az épületet 1930-ban bontották le végleg.[forrás?] Az 1907-es pécsi országos kiállítás több (pl. erdészeti,[8][9] bányászati,[10] sörgyári, fővárosi)[11] pavilonja is ilyen épület volt.
A Városligeti régi műjégpálya csarnoka (tervezte Hofhauser Antal) ugyancsak fachwerk-épület volt.[12]
Emeltek ilyen épületet a Vurstli (a Budapesti Vidám Park elődje) területén is.[13][14] Fachwerk-jellegű a Budapest, Mandula u. 8. szám alatti villa felső része.[15]
Az ipari építészet is ismerte a fachwerket, jellemző példa erre a műemléki védelem alá vett,[forrás?] de később leégett Angyalföldi hajógyári csarnok[16] (Budapest, Meder u. 9., épült: 1890 k.).[17]
A szigorúan vett, boronafalas vagy téglás kitöltés mellett előfordult vízszintes fa-lécekkel kitöltött faváz is (pl. Járművek csarnoka, 1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest, ld. alább a képek között).
Olykor csak egy-egy épület kis részén figyelhető meg a külsőleg is látható gerendavázas kialakítás (pl. Budapest, Lónyay u. 54.;[37] Budapest, Városligeti fasor 22.,[38] Budapest, Szemlőhegy u. 8.).[39]
Rekonstrukció
A régi fachwerk épületek mellett időnként az újabbak építésnél is alkalmazzák. A kettő közti kategória elpusztult régi épületek újjáépítése, itt a Füzéri vár esetében talált alkalmazásra a stílus egy gazdasági épületnél (2019–2020).[40]
Képtár
Fachwerk-jellegű épületek Magyarországon:
Budapest pavilon (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Horvát iparcsarnok (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
Az ünnepélyek csarnoka (1896-os millenniumi ünnepségek, Budapest)
↑Branczik Márta – Demeter Zsuzsanna: Budapesti építkezések állomásai
Stations of Constructions in Budapest, Fekete Sas Könyvkiadó – Budapesti Történeti Múzeum – Terézvárosi Művelődési Közalapítvány, Budapest, 2007, ISBN 963-9352-91-8, 285. o.
↑Gönczi Ambrus: 220 év 220 kép – Pillanatfelvételek Ferencváros múltjából, Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2012, ISBN 978-963-08-5204-3, 37. kép
.svg)
