PROFILPELAJAR.COM

	George Everest
	Életrajzi adatok
Született	1790. július 4.; Crickhowell
Elhunyt	1866. december 1.; London (76 évesen)
Sírhely	St Andrew's Church, Church Road, Hove
Ismeretes mint	India felmérője, a Mount Everest névadója
Nemzetiség	Wales
Állampolgárság	Egyesült Királyság
Iskolái	Royal Military Academy, Woolwich
	Pályafutása
Szakterület	geodézia
Szakintézeti tagság	Royal Society
Jelentős munkái	India háromszögelési munkái
	Szakmai kitüntetések
	Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme; Fellow of the Royal Geographical Society; Knight Bachelor; a Royal Society tagja;
	A Wikimédia Commons tartalmaz George Everest témájú médiaállományokat.

Sir George Everest (Crickhowell, Wales,^[1] 1790. július 4. – London, Anglia, 1866. december 1.) brit földmérő, ő fejezte be India geodéziai háromszögelését, amelyen a szubkontinens pontos feltérképezése alapult. William Everest és felesége, Lucette legidősebb fia, hat gyermekük közül a harmadik.

Életpályája

Everest már az angliai katonai iskolákban (Royal Military College, Marlow, Royal Military Academy, Woolwich) kitűnt a műszaki tárgyakból, majd 1806-ban belépett a Brit Kelet-indiai Társaságba, és a következő hét évben Bengáliában a tüzérségnél szolgált hadnagyi rangban. Matematikai és mérnöki tehetsége miatt Stamford Raffles kérte fel, hogy Holland Kelet-India brit megszállása idején ő végezze el Jáva felmérését (1814–16). 1816-tól Indiában a folyami hajózás szervezésével foglalkozott. 1818-tól 1843-ig mindvégig India térképészeti felmérésén dolgozott – bár nem folyamatosan Indiában –, 1823-tól főfelügyelőként, 1830-tól pedig a földmérők főnökeként. Utóbbi minőségében bevezette a legpontosabb korabeli műszerek használatát. Speciális problémákkal kellett szembenéznie a felmérendő térség hatalmas mérete, a terepviszonyok és az időjárás miatt.

A vállalkozáshoz eredetileg egy Cary gyártmányú, 36 másodperc pontosságú teodolit, egy Ramsden-féle zenitmérő, egy 100 láb (31,6 méter) hosszú acéllánc és egy kronométer állt rendelkezésére. Magában a teodolit meghaladta az 1000 font tömeget (több mint 454 kg) és két egymást követő baleset során súlyosan megrongálódott, mindkétszer nagyjavításra szorult. A láncot 1798-ban kalibrálták utoljára, a zenitmérő paránycsavarja rosszul működött. Ezen körülmények miatt a munkát 1823-ban felfüggesztették. Everest 1825 novemberében visszatért Angliába és a következő öt évben a földmérési műszerek, a távolságmérés és a matematikai apparátus (gömbi kompenzációk) fejlesztésén dolgozott. Ekkor készült egy továbbfejlesztett 36 másodperces teodolit, hat kisebb mérőműszer és egy új zenitmérő. A fejlesztések a kisebb méret, megbízhatóbb terepi használat irányába mutattak, tehát nem nagyobb pontosságot, hanem könnyebb kezelhetőséget és olcsóbb berendezést értek el az új felszereléssel. Az építőiparban használatos eszközök alapján egy mindössze 5 cm átmérőjű eszközt tervezett, amellyel a másodlagos háromszögelést (az alappontokon belüli alappontsűrítést) már el lehetett végezni.

Ezek mellett a logisztikai részleteken is töprengett, egy tanulmányában kimutatta, hogy olcsóbb egy földmérési műszereket előállító és javító műhelyt üzemeltetni Indiában, mint minden meghibásodással Angliába szaladni. Everestet 1827-ben beválasztották a Royal Society tagjai közé.

1830 júniusában tért vissza a mérési területre. Az első év a szervezéssel telt el, valamint a lehető legnagyobb pontossággal kívánta megállapítani a kiindulási hely földrajzi koordinátáit. Ekkor még kevés terepmunkán vett részt. A második bázispontot több mint 400 mérföldre (több mint 644 km) jelölték ki, ezek között kezdték meg a háromszögelést. Ez a terület az India déli csücskén fekvő Comorin-foktól a 11,5 fok hosszúságú délkörív mentén elterülő nagy síkság. A nagy méretű főteodolitot 50 méternél magasabb tornyokban állították fel, amelyek 30–50 mérföldre (50–80 kilométerre) helyezkedtek el egymástól. Ez a távolság már olyan nagy, hogy legtöbbször napközben nem is mérhettek a levegő rezgése miatt, hanem éjszaka, kék jelzőfények mellett mértek.

A mérések végpontja az Uttar Prades-i Kalianpurban volt, ahol Everest csillagászati módszerekkel pontosította mérései eredményét. A munkát betegsége miatt nem fejezte be, helyette Andrew Waugh vette át a feladatot. A záróhiba számolásának eredménye szerint a 425 mérföldes (körülbelül 684 kilométer) távon 85 háromszöget vettek fel, ahol a 41 578 láb (13 139 m) hosszú alapvonalon 11,4 centiméteres hiba adódott. Ez a korabeli technológia csúcsteljesítménye és a nagy pontosságú alapos mérések eredménye.

1848-ban a Royal Astronomical Society kitüntetésben részesítette a fejlődésben és emberi tudás gyarapításában elért eredményeiért. Sir John Herschel adta át a díjat elismerő szavak kíséretében. 1861-ben lovaggá ütötték. Tiszteletére Andrew Waugh nevezte el 1865-ben az addig Peak XV néven ismert hegycsúcsot, a Mount Everestet.

Jegyzetek

↑ Egyes források szerint – például [1] Archiválva 2011. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Greenwich, más források szerint ([2]) Gwernvale a születési hely