Futó Károly

Futó Károly
Futó Károly 2006-ban
Futó Károly 2006-ban
Életrajzi adatok
Született1925. október 24.
Budapest
Elhunyt2017. november 10. (92 évesen)
Pilisvörösvár
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztségkanonok
Felszentelés1951. június 17.
A Wikimédia Commons tartalmaz Futó Károly témájú médiaállományokat.

Futó Károly (Budapest, 1925. október 24.Pilisvörösvár, 2017. november 10.[1]) római katolikus pap, protonotárius, kanonok, érseki tanácsos, nyugalmazott plébános.

Nemcsak élni kell, hanem készülni is.
Az élet út, amely vagy célba visz, vagy a semmibe.

Családja

Apja lakatos, tapétázó, anyja varrónő volt. Angyalföldön, a Kassák Lajos u. 39-ben. Nyolcadmagával élt egy kis lakásban nagy szegénységben. Gyerekkorában a hittantanárai nagy hatással voltak rá, már ekkor eldöntötte, hogy papként fog szolgálni.

Papi működése

1946-ban lépett be a szemináriumba, 1951. június 17-én szentelte pappá Esztergomban Hamvas Endre szeged-csanádi püspök, aki az esztergomi főegyházmegye ordináriusi feladatait is ellátta Mindszenty bíboros letartóztatása után. A paphiánnyal küzdő Csanádi egyházmegyébe helyezték, mert a szerzetesrendek feloszlatása miatt Budapesten sok pap volt. 1951–60 között Mórahalmon, majd 1962-ig Makó-Újvárosban volt káplán. 1962-ben Budapestre került, hat évig a ferencvárosi plébánián, 1968-tól 1973-ig a Budapest-Rózsafüzér Királynéja plébánián, majd 1974-ig a Terézvárosban szolgált káplánként.

1974 és 1996 között a Budapest-Béke Királynéja lelkészségen tevékenykedett Waigand József mellett. 1996-ban nyugállományba ment, de – rossz egészségi állapota ellenére – ezután is évekig végzett lelkipásztori szolgálatot. Élete utolsó éveit a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban töltötte. Magyarszéken, a Sarutlan Karmelita Rend Mindenszentekről nevezett kolostorában temették el.

A mi testvérünk ahhoz értett, hogy a világ dolgainak is örülni tudjon, kevésben is igazán boldogságot találjon, hogy Isten ajándékát lássa benne, amivel egymást is gazdagabbá tudjuk tenni, és ami az örök élet ígéretét hordozza. Szüntelen élt benne az örök életre nyíló reménység, várakozás, készület, és pontosan ez tette a világgal való kapcsolatát is annyira gazdaggá, derűssé, tanúságossá, hogy a betegségben, az öregségben, akkor, amikor az ereje elfogyott, amikor mankót kellett fognia vagy járókerettel járnia, akkor is sétált, amennyit tudott – örült.
Jelenits István búcsúbeszéde, 2017. november 18.[2]

1978-ban érseki tanácsossá nevezték ki. 2003-tól a Világi Szeretet Misszionáriusainak országos lelki tanácsadójaként szolgált. 2010. november 27-én kanonoki címet kapott. 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán működő Vizuális Műhely portréfilmet készített róla Van egy erősebb akarat... címmel.

Könyvei

  • Szentté kell lennünk! (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2013.)
  • Meghívó a mennyországba! (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2014.)
  • Jézussal a szeretet útján (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2015.)
  • A Szentlélek ajándékai (Sarutlan Karmelita Nővérek 2018.)
  • "A KÁRMEL – az egy csodavilág!" (Sarutlan Karmelita Nővérek 2018.)

Jegyzetek

  1. Trauttwein Éva: Visszaadta lelkét Teremtőjének Futó Károly. Magyar Kurír, 2017. november 10. (Hozzáférés: 2017. november 10.)
  2. Gátas Judit: „Hazaérkezett” – Jelenits István beszéde Futó Károly atya budapesti emlékmiséjén. Magyar Kurír, 2017. november 25. (Hozzáférés: 2017. december 8.)

Források

További információk