Hasonló cikkcímek és megnevezések: Assisi Szent Ferenc-templom (egyértelműsítő lap)

Assisi Szent Ferenc-templom
Vallás	kereszténység
Felekezet	római katolikus egyház
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Védőszent	Assisi Szent Ferenc
Püspök(ök)	Erdő Péter
Pap(ok)	Szabon Gábor [1]
Építési adatok
Építése	1867–1879
Rekonstrukciók évei	1946–, 2019–
Stílus	eklektika
Tervezője	Ybl Miklós
Felszentelés	1879. április 24.
Felszentelő	Simor János
Elérhetőség
Település	Budapest IX. kerülete
Hely	1092 Budapest, Bakáts tér 13.
Elhelyezkedése
Assisi Szent Ferenc-templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 19° 04′ 02″47.483413, 19.06723447.483413°N 19.067234°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 19° 04′ 02″47.483413, 19.06723447.483413°N 19.067234°E
[https://web.archive.org/web/20150223233108/http://www.szentferencplebania.hu/plebania.html Archiválva 2015. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Az Assisi Szent Ferenc-templom weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Assisi Szent Ferenc-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Assisi Szent Ferenc-templom („belső-ferencvárosi plébániatemplom, Bakáts téri templom”) Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren álló római katolikus templom. A kerület legnagyobb temploma. Stílusa eklektikus, háromhajós, kereszthajó elrendezésű műemlék templom, a homlokzata előtt toronnyal.

A belső-ferencvárosi plébánia története a tatárjárás utáni évektől ismert. Pesterzsébetfalva, később Szentfalva egyháza a török uralom alatt elpusztult. A Boráros téren állt egy Pusztatemplom nevű templom romja a 18. századig. 1822-ben bízták meg a pesti ferenceseket új plébánia megszervezésével, tőlük 1900-ban vette át a főegyházmegyei papság. 1923-ban három új plébánia alakult.

A mai templomot Ybl Miklós építette 1867 és 1879 között, a francia román stílushoz igazodva. Előtte egy 1822-ben épült, de az 1838-as pesti árvízben megrongálódott templom állt a helyén. 1879. április 24-én szentelték fel. A második világháború után Gerő László építész állította helyre.

Felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat egymilliárd forintot biztosított.^[2] A felújítás első üteme – melynek során megújult a homlokzat és a templomkert, az altemplomban pedig urnatemetőt alakítottak ki – 2019-ben fejeződött be.

2019 őszén indult a rekonstrukció második fázisa, amely a belső tér felújítására összpontosít.^[3]

A templom háromszögű oromzatának mezőjében Feszler Leó Krisztus-domborműve látható, fölötte Szász Gyula Szent Ferenc-szobra. A harangtorony nyolcszögű sisakban végződik, mellette jobbra és balra kis tornyok vannak. Az oldalhomlokzatok ötmezősek, támpillérrel, középen oszlopos bejárati ajtóval. A kereszthajónak nagy hármas ablaka van; a szentély félköríves záródású.

Az egész templom alatt neoromán, oszlopos, kereszthajós altemplom van, amely az építkezés befejezéséig templomul szolgált. Az északi külső falon lévő Szent Ferenc-szobrot Strobl Alajos készítette, belül a szentélyben freskók láthatók Than Mórtól és Lotz Károlytól, valamint egy Ferenczy Béni által készített Szent Antal-szobor.

A templom tornyában három harang „lakik”.

• 
  A templom homlokzata a felújítás után
• 
  Nagyböjti hangverseny
• 
  Az orgona
• 
  A szószék
• 
  Szószékrészlet
• 
  Keresztelőmedence
• 
  Mellékoltár
• 
  Szent Ferenc szobra a templom külső falában

• ↑ Plébánia honlap: Assisi Szent Ferenc-plébánia. szentferencplebania.hu, 2011 [last update]. [2011. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
• ↑ Budapest lexikon: Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 429–430. o. ISBN 963-05-6410-6  

• Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961
• Római katolikus plébániatemplom. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)