Foltos ajakoshal
Foltos ajakoshal Belgium vizeiből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Labroidei Család: Ajakoshalfélék (Labridae) Nem: Labrus Linnaeus, 1758 Faj: L. bergylta
Tudományos név
Labrus bergylta Ascanius, 1767
Szinonimák
Szinonimák Crenilabrus multidentatus Thompson, 1837 Labrus balanus Fleming, 1828 Labrus ballan Bonnaterre, 1788 Labrus berggylta Ascanius, 1767 Labrus comber Bonnaterre, 1788 Labrus donovani Valenciennes, 1839 Labrus lineatus (non Bonnaterre, 1788) Labrus maculatus Bloch, 1792 Labrus neustriae Lacepède, 1801 Labrus nubilus Valenciennes, 1843 Labrus reticulatus Lowe, 1839 Labrus tinca (non Linnaeus, 1758) Labrus variabilis Thompson, 1837
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Foltos ajakoshal témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos ajakoshal témájú médiaállományokat és Foltos ajakoshal témájú kategóriát.

A foltos ajakoshal (Labrus bergylta) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az ajakoshalfélék (Labridae) családjába tartozó faj.

A foltos ajakoshal előfordulási területe a Kelet-Atlanti-óceán és az Északi-tenger. Norvégiától Marokkóig sokfelé fellelhető, beleértve az Azori-, Madeira- és Kanári-szigetek környékét is. A Földközi-, Adriai- és Márvány-tengerekben található hasonló halfaj, valójában Labrus merula.

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú, de 65,9 centiméteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példány 4,4 kilogrammot nyomott. Méretéhez képest masszív teste van. A szája eléggé kicsi, azonban az ajkai vastagok; a fogai nagyok és kúp alakúak. A színezete példánytól függően nagyon változó, azonban az alapszínek a barnástól a zöldesig terjednek.

A mérsékelt öv európai korallszirtjeinek egyik lakója, mely 1-50, de általában 2-30 méteres mélységek között él. A felnőtt a parttól távolabbra, míg az ivadék a partközelben tartózkodik. Tápláléka rákok és puhatestűek.

Mindegyik egyed nőstényként jön világra, aztán 4-14 éves korában nemet vált, azaz hím lesz belőle. Egy-egy hím területén több nőstény is élhet; mindegyikük a hím által az algák közé készített fészekbe rakják le ikráikat. A hím 1-2 hétig őrzi a fészket és az ikrákat. Kikelése után az ivadék szabadon úszik.

Legfeljebb 29 évig él.

Ezt a halat főleg a helybéli halászok fogják ki táplálkozási célokból. Azonban az akváriumokba és a sporthorgászok kezébe is kerül néhány egyedük.

• Labrus bergylta Ascanius, 1767 FishBase
• Quignard, J.-P. and A. Pras, 1986. Labridae. p. 919-942. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the north-eastern Atlantic and the Mediterranean. UNESCO, Paris. Vol. 2.